A menstruációs szegénységben érintett nők száma már a járványt megelőző években is aggasztó mértékben nőtt. A Magyar Vöröskereszt egy év alatt négyezer-háromszázötven fiatal lánynak és nőnek juttatott ingyen intimhigiéniás termékeket. Segítségükre ráadásul nemcsak az ország legszegényebb régióiban volt szükség, Budapest több kerületéből is érkezett jelzés a szakemberek felé.

A helyzet Nyugat-Európában is aggasztó

Ott nemcsak a szociális és egészségügyi szervezetek hívják fel a figyelmet a problémára, hanem már filmek is készültek a témában. A 2019-es Oscar-gálán egy, a menstruációs szegénység jelenségét feldolgozó indiai rövidfilm nyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó aranyszobrot. Magyarországon is készült film a menstruációs szegénységről: Klopfstein-László Bálint Ciklus című díjnyertes rövidfilmje foglalkozik az aggasztó és akár súlyos egészségügyi károkat okozó jelenséggel. Hivatalos adatok szerint az Egyesült Királyságban minden tizedik lány érintett, és százezernél is több kamaszlány hiányzott már iskolából, mert nem volt pénze betétre. A megkérdezettek kétharmada pedig arról beszélt, hogy a menstruációja miatt nem tudott rendesen figyelni az órákon.

Szerencsére a téma egyre nagyobb figyelmet kap úgy a társadalmi szervezetek, mint a politika részéről. Az LMP például gyűjtést szervezett annak érdekében, hogy női higiéniás termékeket tudjanak eljuttatni a rászorulóknak. A párt parlamenti frakciója törvényjavaslatban kezdeményezte

az alapvető női higiéniás termékek áfakulcsának öt százalékra csökkentését huszonhét százalékról.

Az Európai Unióban jelenleg Magyarországon terheli a legmagasabb áfakulcs a menstruációs termékeket. Az LMP becslései szerint a magyar nők harminc százalékát érinti a menstruációs szegénység. A #nemluxustáska projekt egyik alapítója, Kovács-Pálffy Anna egy korábbi interjúban elmondta, hogy szociális munkásként napi szinten találkozik olyan hajléktalan nőkkel, akik súlyos és maradandó egészségügyi károsodást szenvednek a nem megfelelő menstruációs higiénia miatt:

ők betét helyett zoknit, tampon helyett pedig gombócba tekert zsebkendőt használnak, segítséget pedig nem mernek kérni.

Ez általánosságban is igaz: sokan szégyent éreznek, ezért nem jelzik, hogy segítségre lenne szükségük a ciklusnapjaikon. A hajléktalanokon kívül sok nagycsaládos, családon belüli erőszakot átélt, gyermekét egyedül nevelő nőnek lenne szüksége támogatásra.

A WHO szerint a társadalom jelenleg öngólt lőne magának a vakcinaútlevél bevezetésével Vajon működhet megkülönböztetés nélkül egy vakcinaútlevél? A kérdés egyre több szakértőt foglalkoztat, közülük sokan mégsem az adatvédelemben - pontosabban annak hiányában - látják a legnagyobb rizikófaktort, hanem egy lehetséges új kasztrendszer kialakulásában, ami tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket.

A szakemberek szerint a megoldás az lenne, ha a legszegényebb rétegek számára ingyen hozzáférhetővé tennék a termékeket, vagy a társadalombiztosítás fedezné azok költségeit. A diáklányoknak pedig az oktatási intézményekben szintén elérhetővé kellene tenni az egészségügyi betéteket. A Magyar Vöröskereszt is elkötelezte magát a probléma mellett. A szervezet #lánybólnővé elnevezésű iskolai programjával küzd a menstruációs szegénység felszámolásáért. Ők a prevenció részeként kezelik a megfelelő felvilágosítás is, annak hiánya ugyanis kéz a kézben jár ezzel a problémával.

(Forrás, szerző: Ökopolisz Alapítvány, Fotó: Getty Images Hungary)

További cikkek a témában:

A nemek közötti egyenlőtlenség az e-sportban is egyértelműen jelen van Különösen a nők zaklatása és a jogi képviselet hiánya miatt.

A tanításnak vége, az éhség marad: van megoldás a gyermekéhezésre? Mi az oka annak, hogy a huszonegyedik század második évtizedében ennyire sokakat érint ez a kérdés? Mi lehet a megoldás, és milyen hosszú távú következményei vannak az éhezésnek, különösen a gyerekek számára?

Újabb társadalmi egyenlőtlenségre világított rá a koronavírus-járvány Egy új felmérés szerint a COVID-19 napvilágra hozta az évtizedek óta fennálló strukturális egyenlőtlenségeket, és megmutatta, hogy az etnikai kisebbségeknek és a bevándorló nőknek különösen nehéz hozzáférni az alapvető egészségügyi ellátásokhoz az Egyesült-Királyságban.