Betöltötték a kilövőállásba az orosz nukleáris kapacitású, hiperszonikus rakétát, az Avangardot

2023 / 11 / 17 / Felkai Ádám
Betöltötték a kilövőállásba az orosz nukleáris kapacitású, hiperszonikus rakétát, az Avangardot
Oroszország egy televíziós eseményen mutatta be az Avangardot, ahogy betöltik egy silóba. A hiperszonikus interkontinentális ballisztikus rakétát a rakétavédelmi rendszerek elkerülésére tervezték. Minderre azután került sor, hogy Oroszország a közelmúltban kilépett az Átfogó Atomcsend-szerződésből (CTBT). Az orosz lépés egy szélesebb trend része, mivel az USA is éppen új nukleáris fegyvert fejleszt.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön a nemzeti televízióban nyilvánosan bemutatta a hiperszonikus nukleáris képességű rakéta, az Avangard betöltését a silóba – foglalja össze a Motherboard. Az Avangard egy interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM), amely egy hiperszonikus, sikló visszatérő járművel is rendelkezik – a rendszert úgy tervezték, hogy javítsa a nukleáris hasznos teher szállítási képességet, miközben elkerüli a rakétavédelmi rendszereket is.

A rakéta, amely az orosz katonai fejlesztések központi eleme, lényegében ötvözi az ICBM-ekre jellemző sebességet a robotrepülőgépek mozgékonyságával. Az Avangardot Vlagyimir Putyin elnök 2018-ban leplezte le egy beszédében, amelyben utalt arra, hogy Oroszország folyamatosan fejleszt különféle új nukleáris fegyvereket. Putyin akkori állítása szerint egyébként az Avangard a hangsebesség hússzorosával képes haladni, és így az orosz elnök szavai alapján „abszolút sérthetetlen bármely légvédelmi rendszer számára”. Hogy tényleg olyan veszélyesek és elhátíthatatlanok-e a hiperszonikus eszközök, arról a lenti cikkünkben írtunk:

Tényleg olyan veszélyes az oroszok által Ukrajnában bevetett hiperszonikus fegyver? Ukrajna lehet az egyik első ismert hadszíntér, ahol ilyen eszközt bevetettek, égető kérdés az is, hogy ezek szerint az oroszok tényleg olyan fegyverek birtokában vannak-e, amelyekkel megkerülhetik az USA légvédelmét? Illetve igaz-e bármi az egészből?

A rakéta silóba történő betöltéséről készült felvételt a Zvezda TV, az állami katonai csatorna közvetítette, és a kísérő képeket az orosz védelmi minisztérium honlapján tette közzé.

Ennek a fejlett fegyverzetnek a nyilvános bemutatása tehát azután történt, hogy Oroszország kilépett az Átfogó Atomcsend-szerződésből (CTBT) – a kilépésre úgy került sor, hogy Putyin elnök két hete aláírta az ezzel kapcsolatos jogszabályt, amely azonnal hatályba lépett.

Az ENSZ által 1996-ban létrehozott CTBT célja a nukleáris fegyverek tesztelésének betiltása volt, de soha nem lépett hatályba az azt nem ratifikáló országok, például az Egyesült Államok, Izrael és India miatt. A szerződés elkötelezett hívei között viszont olyan országok szerepelnek, mint a Dominikai Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, Gambia, São Tomé és Príncipe, Kelet-Timor és Tuvalu, amelyek tavaly ratifikálták azt. Ezzel az előbbi országok elismerik, hogy a globális biztonság érdekében elengedhetetlen a nukleáris leszerelés és a fegyverterjesztés megakadályozását célzó rendszer megerősítése.

Bár a szerződés még tehát nem lépett hatályba, már most bizonyította hatékonyságát az ENSZ szerint a nukleáris fegyverek terjedése elleni erős, kollektív bizalom és biztonság kialakításában. A szerződés elfogadása óta alig történt nukleáris kísérleti robbantás, és a világ vezetői 1996-ban megígérték, hogy ellenőrizhető módon véget vetnek a nukleáris teszteléseknek. Az átfogó atomcsend-szerződés által létrehozott keretrendszer és a Nemzetközi Megfigyelőrendszer (IMS) segítik a világot a nukleáris fenyegetések elleni küzdelemben, és biztosítják, hogy egyetlen nukleáris robbantás se maradjon észrevétlen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök által aláírt, fentebb említett törvény tehát visszavonja az Átfogó Atomcsend-szerződés (CTBT) Oroszország általi ratifikációját. Moszkva egyébként azzal érvel, hogy csak az USA-hoz igazodik, amely nagyhatalom aláírta, de soha nem ratifikálta a szerződést – írja a Reuters –, mivel így Amerikához hasonlóan Oroszország a szerződés kapcsán aláíró, de azt nem ratifikáló státuszba kerül.

Oroszország ugyanakkor kijelentette, hogy nem végez nukleáris kísérleteket, hacsak az Egyesült Államok nem teszi ugyanezt. Nyugati szakértők azonban attól tartanak, hogy Oroszország ennek ellenére is nukleáris kísérleteket hajthat végre az ukrajnai konfliktus közepette megfélemlítésként, mivel Putyin októberben nyitva hagyta ennek a lehetőségét.

Az USA új nukleáris „gravitációs bombát” épít Az új bomba egy régebbi bombát váltana le, így nem emelné a nukleáris arzenál számát. Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint ennek ellenére ez egy „furcsa” lépés, ami komoly aggályokat vet fel.

Mint arról a fentebbi cikkünkben írtunk, mindez egy szélesebb tendencia része, mivel az USA is éppen új atombombát fejleszt, ami az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) kritikáját is maga után vonta.


Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a 10.1-es verzió óta pedig a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan, külső segítség nélkül tudják használni a szolgáltatást.
Megjelent a legmikróbb mikromobilitási eszköz
Megjelent a legmikróbb mikromobilitási eszköz
De vajon sikerül-e forradalmasítania a sétálást a görcipőnek, ami készítői szerint olyan, mintha egy mozgó járdán haladnánk?
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.