Úttörő szerepet játszhat az elektromos autók fejlesztésében a BME új innovációs központja

2023 / 04 / 02 / Bobák Zsófia
Úttörő szerepet játszhat az elektromos autók fejlesztésében a BME új innovációs központja
"A jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni" - mondta Gábor Dénes fizikus/gépészmérnök és ennek a gondolatnak jegyében zajlik a munka a vadonatúj innovációs központban, ahol egy elektromossá alakított Alfa Tipo 184-et is testközelből láthattunk.

Milyen lenne az élet egy olyan világban, ahol a sci-fik által bemutatott módokon zajlana a hétköznapi közlekedés: repülő autók népesítenék be az eget, gondolatok által irányított járművek érkeznének az emberek elé, hogy kényelmesen, humán irányítás nélkül hazaszállítsák őket, buborékszerű podok gurulnának az utakon és a tömegközlekedés, ha létezne még egyáltalán, hyperloopokkal valósulna meg?

Az ötletek valójában nem is annyira futurisztikusak, az elképzelések jelentős része a múlt találmányaiban gyökerezik,

de a régóta létező koncepciók jelentős része még mindig csak a fantázia terméke vagy legalábbis nagyon lassan halad előre a megvalósulás útján. Az eVTOL-okra, elektromos és autonóm közlekedési eszközökre és más újszerű járművekre épülő infrastruktúra nem csak érdekesebbé tehetné a városokat, hanem a lakosok, sőt, az egész bolygó népessége is sokat profitálhatna a változásokból, de a fantáziák gyakorlatba való átültetése gyakran olyan "profán" akadályokba ütközik, mint például a megfelelő finanszírozás vagy a szakemberek támogatásának hiánya.

Az ipari szereplők és a kutatást végző szakemberek együttműködése ezért különösen fontos lehet a fejlesztések szempontjából; Magyarországon erre az egyik jó példát a Bosch és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kollaborációja jelenti, amelynek egy újabb állomását képviseli a héten átadásra kerülő innovációs központ létrejötte. A teljesen néven Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának épületében található, ahol egy tesztcsarnok és egy 350 négyzetméteres, különleges irodatér is a kutatók rendelkezésére áll. Ez utóbbi területén nyitott irodahelyiségekben és üvegfallal zárt tárgyalókban zajlik a munka, amelynek során a több mint 70 éve megalapított Közlekedési Műszaki Egyetem (ami később Budapestre költözött és a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar elődjeként szolgált) egykori mérnökeinek nyomdokain haladva, de egyúttal a jövőre készülve végzik a kutatás-fejlesztési projektek kivitelezését a BME és a Bosch szakemberei.

Ez a jövő pedig elektromos, és nagy valószínűséggel részben autonóm lesz, ezért a kompetencia központ programjainak fő csapásirányát az elektromos járművek hajtásláncainak fejlesztésére való fókuszálás jelenti. A hallgatók itt a gyakorlati életbe is átültethető ismeretekre tehetnek szert, mivel a koncepciók megvalósíthatósága a legfontosabb szempont, ha a cél az ipari termékek hatékonyságának elősegítése. Márpedig a felhasználók számára is kedvező megoldások, például a járművek hatótávjának, vagy az akkumulátorok kapacitásának növelése, az energiafogyasztás pontos előrejelezhetőségének megteremtése teszi majd lehetővé, hogy az elektromos járművek használata valóban széles körben elterjedhessen és előbb-utóbb felválthassa a belső égésű motoros járművek uralmát.

A központ átadóján kiállították azt a speciális versenyautót is, ami tökéletesen ötvözte a múltat az elektromos jövővel: az Alfa Tipo 184 oldtimert elektromos hajtással látták el és egyfajta tesztjármű szerepét tölti be a kutatások során. Az autó versenyeken is részt vesz, ahol a versenyzőket egyenként indítják és mérik a teljesítményüket, hamarosan pedig hegyi versenyen is tesztelik a képességeit, méghozzá a Pikes Peak International Hill Climb megmérettetésen, ahol több mint 4000 méteres magasságba kell feljutnia az autóknak. A E-Tipo előzetes tesztjei tavaly kezdték meg ZalaZONE pályán, amelynek tervezésében egyébként a BME már kezdetek óta, tehát a 2010-es évektől kezdve részt vállalt.

A kompetencia központban kiállított másik járművel a Bosch és a BME az önvezető autók működtetéséhez szükséges technológiát demonstrálta: az autón egy referenciaadat-generáló berendezést helyeztek el, amely többféle kamerával, szenzorokkal és Lidarral gyűjti az információkat a környezetről, majd fel is dolgozza az adatokat. A referenciaadat meghatározása a szenzorok együttműködésében és összehangolásában játszik szerepet, a fejlesztés célja pedig egy újszerű, automatikus címkeinjektálási módszer kidolgozása a Lidar érzékelő pontfelhőjében lévő objektumok címkézésére. A javasolt automatikus címkézési megközelítés egy kisméretű berendezésben kerül validálásra, valós forgalmi forgatókönyvben.

A harmadik bemutatott jármű, ami a hallgatók számára is nagy lehetőségeket rejtő fejlesztési területet reprezentálta, a Formula Student versenysorozaton induló versenyautó volt, amelyet mérnökhallgatók építettek meg. A Lola nevű jármű elektromos meghajtású és önvezető üzemmódban is működtethető, 0-ról 100 km/h-ra 2,4 másodperc alatt gyorsul és 2022. május 23-án debütált a Hungaroringen. A Formula Student nemzetközi autó és mérnökversenysorozatot azzal a céllal rendezik meg már évtizedek óta, hogy a mérnöknek készülő diákok bemutathassák legújabb fejlesztéseiket és teszteljék az általuk létrehozott járműveket gyakorlati körülmény között is. A kompetencia központ potenciálisan emelheti a hasonló projektekben részt vevő hallgatók számát is a képzések fejlesztésével.

Ahogy azt Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára a megnyitón elmondta: a kutató-utánpótlás nevelés bővítése és az innovatív vállalkozások és a szabadalmak számának növelése fontos feladat, hiszen a kutató-fejlesztő mérnökökre nagy szükség van a járműiparban, doktori képzésben viszont Magyarországon egyelőre alacsony számban vesznek csak részt a mérnökök, ezt az arányt is igyekeznek emelni különböző programokkal. Az újabb mérnökgenerációk sikerét az idegen nyelven elsajátított ismeretek is segítik, ezért, Czigány Tibornak, a BME rektorának beszámolója szerint, az intézmény német nyelvű mérnök képzése mellett angol nyelvű fizikus-mérnök képzést is indítanak, szintén a Bosch együttműködésével. A BME-Bosch partneri program célját szimbolizáló, Gábor Déneshez köthető mondás szerint:

"A jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni."

- és a kompetencia központban zajló munka eredményei hozzájárulhatnak az innovációk születéséhez.

(Fotó: Bobák Zsófia/raketa.hu, Bosch, BME)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az “új Concorde” – így emelkedett levegőbe a következő generációs szuperszonikus kereskedelmi gép
Az XB-1 a Concorde óta az első nem katonai szuperszonikus repülő, amely visszahozhatja a szuperszonikus kereskedelmi repülés korszakát. A gép most először emelkedett a magasba, amiről videó is készült.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.