Mit műveltek Magyarországon a strigák és a maleficák?

2019 / 11 / 16 / Felkai Ádám
A boszorkányokról kialakult, közkeletű elképzelésnek persze megvannak az okai, egyrészt a globális kultúrában a boszorkányt sokáig kizárólag nőként ábrázolták, elég csak az Ózra vagy Az eastwicki boszorkányokra gondolnunk. Másrészt a hazai mitológiában a boszorkány visszatérő alakja a rusnya öregasszony, amely figura még a Kárpát-medencei letelepedés előttről, a korai török kapcsolatainkból származhat.

Érdekesség, hogy a boszorkány bosz/basz töve eredetileg nyomást jelentett, mivel egyes értelmezések szerint ezek a lények gyötrő álmokat, lidércnyomást hoztak áldozataikra. Más elképzelések szerint pedig boszorkány ugye abból lett, aki az ördöggel, lidérccel... nos: boszott. (Igen, a szexuális aktusra utaló profán igénk is ebből a török jövevényszóból keletkezett.)

A boszorkányságnak a mesék, mitológiák világától független, ártatlanok halálába torkolló, csúnya története a boszorkányüldözésekkel kezdődött. Ez utóbbi pedig igazán szervezett formában 1484-ben, a VIII. Ince pápa által kiadott, Summis desiderantes affectibus kezdetű bullával indult. A boszorkányüldözések a becslések szerint a 16-17. század folyamán ötvenezer ember halálát okozhatták.

Mi volt mindeközben a helyzet Magyarországon? Röviden: a strigák biztonságban voltak, a maleficák kevésbé, ez utóbbiakra különösen Szeged környékén járt rá a rúd. A katolikus egyház ugyanis két nagy fiókba rendezte mindazokat az alakokat, amelyeket a különböző néphitek boszorkányként tartott számon. A striga a klasszikus boszorkány, aki seprűháton lovagol az éjszakai égen, és különböző állatok alakját is felveheti. Ezzel szemben a maleficák mondhatni kezes bárányok, csak a rontás képességével bírnak, megsavanyíthatják a tejet, tönkretehetik a termést és hasonlók.

Könyves Kálmán királyunk a 11-12. század fordulóján lényegében betiltotta a boszorkányüldözést – ahogy azt az iskolában is tanultuk –, de ez valójában nem minden boszorkányra vonatkozott. A törvény latin eredetijének a pontos fordítása a következő:

„Strigákról pedig, akik nincsenek, semmiféle említés ne essék.”

Vagyis Kálmán nem azt mondta, hogy egyáltalán nem léteznek boszorkányok, hanem a strigáknak, ezeknek a mitikus figuráknak a létét tagadta.

Kálmán intézkedése így is eredményes volt, a nagy boszorkányüldözések szinte teljesen elmaradtak az országban, leszámítva a 16-18. század közötti időszakot, amikor is az ország három részre szakadt. Ekkor több embert is kivégeztek boszorkányság vadjával, a feljelentések mögött jellemzően bosszú vagy anyagi haszonszerzés reménye állt. Szeged amúgy élen járt az ilyesmiben, a hazai boszorkányperek több mint felét ott folytatták le. Ahogy más országokban, úgy nálunk sem kizárólag nők jutottak hóhérkézre, több férfi is akadt a máglyára vagy pallos alá küldöttek közt.

A helyzet Mária Terézia uralkodása alatt konszolidálódott. A Habsburg uralkodónő 1768-ban betiltotta a hasonló eljárásokat, kivételt ez alól csak az képezhetett, ha a boszorkányság gyanújelei egyértelműek voltak, és emellett egyéb vád is felmerült. 1770-ben pedig hatályba lépett a Constitutio Criminalis Theresiana, amely már törvénykönyvként szabályozta a bírósági munkát, és ezután végképp nem volt egyszerű csak a szomszéd rosszindulatú bemondására támaszkodni a hasonló ügyekben. Olyannyira nem, hogy az utolsó ilyen ítéletre Magyarországon 1762-ben került sor. Nagybánya város ítélőszéke küldte pallos alá Deák Mihályné Berkesz Sárát boszorkányság és gyújtogatás miatt.

(Kép: Pixabay, Forrás: Múlt-kor, Nyest, Nature)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Létezik egy könyv, amit soha senki nem olvasott, mert nem is lehet elolvasni
Létezik egy könyv, amit soha senki nem olvasott, mert nem is lehet elolvasni
Könyv vagy csak egy betondarab? A kutatók évek óta próbálják megfejteni a Betonbuch titkát, de eddig nem jártak sikerrel.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.