A Londontól alig több mint száz kilométerre lévő Southampton neve a legtöbb ember számára valószínűleg a The Saints csapatáról vagy éppen a 112 éve innen induló Titanicról ismert, de a város számos más különlegességgel is büszkélkedhet: itt található többek között a világ egyik legnagyobb dohányipari vállalatának, a British American Tobaccónak (BAT) különleges kutatóközpontja is.

Hogyan jutottunk el az e-cigikig?

A BAT története régi időkre nyúlik vissza, a vállalat 1902-ben született az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok két nagy cégének, az Imperial Tobacco Companynek és az American Tobacco Companynek egyesülésével, ami nagy sikernek bizonyult - két évtizeddel később ugyanis már milliós számban állították elő a cigarettákat a sanghaji gyárukban. A cég legismertebb cigaretta gyártmányainak népszerűsége az elmúlt évszázadban tetőpontra ért, de az ezredforduló környékén új korszak köszöntött be, ami lassan, de biztosan teljesen átformálja a dohányipar képét.

Hon Lik, kínai gyógyszerész volt az a pionír, aki létrehozta az első modern "cigi helyettesítő cigit", vagyis az első elektronikus cigarettát, miután sikertelenül próbálkozott a leszokással. Hon 2003-ban fejlesztette ki az e-cigarettát, ami forradalmi ötletnek számított, mivel a már létező, de nem mindig elég hatásos nikotintapaszok helyett a dohányzásról való leszokáshoz egy kreatívabb alternatívát kínált:

olyan eszközt, ami fizikailag továbbra is megadta a cigarettázás élményét, viszont a káros anyagok csökkentésére törekedve

- a nikotinoldat elpárologtatása által, a dohány égetése helyett. A történet teljessége kedvéért hozzá kell tenni, hogy Hont jócskán megelőzve, a '60-as években egy amerikai inventor, Herbert A. Gilbert már szabadalmaztatott egy eszközt, ami nagyon hasonló elven működött, mint a modern e-cigik, csakhogy Gilbert megelőzte korát találmányával, és a dohányipari szereplők, akiket felkeresett a prototípusokkal, nem haraptak rá az újdonságra.

Azt azonban már abban az időben is sejteni lehetett, hogy a dohányzás káros az egészségre: 1964-ben meg is jelent az első amerikai tiszti főorvosi jelentés, ami a dohányzás egészségre gyakorolt hatásával foglalkozott, és amiben elismerték, hogy ez a tevékenység tüdőrákot vagy krónikus hörghurutot okozhat. A cigaretta-alternatívák megjelenését végül nagyon lassan, de ez a felismerés hozta el, valamint az a tapasztalat, miszerint a teljes leszokás sokak számára nem elég vonzó lehetőség: ők könnyebb opciót, harmadik utat keresnek a "szokj le vagy meghalsz" kettőse helyett.

A dohánnyal töltött cigaretták újfajta megfelelői, a füstmentes termékek játsszák a híd szerepét a végletek (az éghető dohánytermékek fogyasztása és a teljesen dohány-, és nikotinmentes életmód) között, ezek a készítmények ugyanis általában, ha tartalmaznak is valamennyi dohányt, nem égetik azt el, így nem keletkezik füst és kevesebb a képződő káros anyag is. Sok termék pedig teljesen mellőzi a dohányt, csak nikotin van benne, amelyet például pára formájában lehet belélegezni.

A füstmentes eszközök használata szintén vezethet egészségügyi problémák kialakulásához, egyes kísérletek szerint, amelyeket egereken végeztek el, még a nikotinmentes e-cigizés is negatívan befolyásolja a tüdő működését, és az is egyértelmű, hogy a nikotin függőséget okozó hatása növeli a hosszú távú, és nagy mennyiségű fogyasztás eshetőségét, ennek következtében pedig növekedik a potenciális károk (légzőszervi, szívérrendszeri betegségek) kialakulásának esélye is. A hagyományos cigarettákkal összehasonlítva azonban kevésbé ártalmas alternatívát képviselnek, ezért a dohányipari cégek a szigorodó szabályozásokkal összhangban egyre inkább a füstmentes termékekre és az ártalomcsökkentésre helyezik a hangsúlyt a fejlesztések során.

A cigi már nem divat? Mi jön helyette?

De kanyarodjunk vissza Southamptonba. A frissen, 2024 elején megnyitott kutatóközpontban fejlesztik a vállalat újfajta termékeit is: azokat a termékeket, amelyek révén a hagyományos cigaretták lassan a feledés homályába veszhetnek, hogy a helyüket átvegyék a következő generációs készítmények. A hevítés vagy a nikotinpárna elnevezés egyelőre talán még kevesebb ember számára cseng ismerősen, de a fogyasztók száma folyamatosan nő, ahogyan egyre többféle változat jelenik meg: becslések szerint 2021-ben világszerte 82 millióan használtak valamilyen típusú e-cigarettát, míg a THP (Tobacco Heating Products), vagy más néven HTP (Heated Tobacco Products), azaz hevített dohánytermékek 2021-ben az összes dohánytermék értékesítésének 3%-át adták, de a felhasználók száma folyamatosan nő.

A British American Tobacco hagyományos dohánytermékeket is gyárt még, de, ahogyan azt Dr. James Murphy, a vállalat kutatás-fejlesztési részlegének igazgatója elmondta southamptoni látogatásunk során: a legfontosabb fókuszpontot jelenleg az ártalomcsökkentés jelenti, és a cég 2035-re túlnyomórészt "füstmentessé" igyekszik válni. Az átmenetben főszerepet kapnak az égés nélküli produktumok, amelyek a THR (Tobacco Harm Reduction) központi elemei:

definíció szerint az ártalomcsökkentésre alkalmas termékek azok, amelyek redukálják a dohányzáshoz köthető halálozási és megbetegedési számokat,

még akkor is, ha a fogyasztásuk miatt a felhasználó továbbra is ki van téve a dohánnyal összefüggő hatóanyagoknak, például a nikotinnak. Dr. Murphy szerint erre jó példát jelenthet Svédország esete, ahol a snüssz elterjedése után jelentősen visszaesett a hagyományos dohánytermékeket fogyasztók száma, a 2012-es 15%-ról 2024-re 5,3%-ra - a csökkenésre az elemzések szerint nagy befolyással bírt a szájon át fogyasztható dohány-, és nikotintermékek elterjedése.

Svédországban 2022-ben jóval kevesebben haltak meg légzőszervi, tüdő-, vagy szájüregi rákban, mint sok más skandináv vagy európai országban - a listát egyébként Magyarország vezeti, ahol 100 ezer emberből közel 60 halálát okozták (2022-ben) ezek a típusú daganatos megbetegedések. A füst nélküli termékek, mint az e-cigaretta, a hevített dohánytermékek és a nikotinpárnák megítélése ellentmondásos: sokan a cigarettáról való leszokást hatásosan elősegítő eszköznek, mások nikotinaddikciót okozó (így nemkívánatos) dolognak tartják, az azonban biztos, hogy az égő papír és égő dohány által kibocsátott káros, rákkeltő anyagokat nem tartalmazzák.

Hogyan készül?

A southamptoni központban az újfajta termékeket high-tech laborokban fejlesztik, ahol minden részfolyamatot külön kutatócsapatok felügyelnek és vezényelnek le. A BAT régóta üzemeltetett egy (mára bezárt) gyárat a városban, és évek óta zajlik itt K+F munka, de az új innovációs intézményt még csak az idei évben, 2024 februárjában nyitották meg. A kutatóközpont fejlett technológiája lehetőséget ad rá, hogy a koncepciókat minél alaposabban tesztelhessék és a működőképes ötleteket gyorsan át tudják ültetni a gyakorlatba, így például egy újonnan kifejlesztett ízesítést 24 órán belül termékké tudnak formálni.

Karácsonyból banánt

A központ egyik leghangulatosabb részlege kétségkívül az a labor, ahol az ízek készülnek: a terembe belépve máris különleges illatok veszik körbe az embert, amelyek sokszáz üvegcséből szöknek elő. Az ízesítés fontos összetevője egyes termékeknek, mivel a hevítéses eszközök (illetve a hozzá tartozó dohánymentes töltetek), az e-cigaretták, és a nikotinpárnák is többféle ízben kaphatóak, és az új alternatívák is folyamatosan készülnek.

Az ízek "feltalálása" a parfümkészítéshez hasonlóan zajlik

- egy-egy új ízesítést többféle aroma kombinációjával alkotnak meg a kutatók, akik egészen különleges egyvelegeket is ki tudnak keverni az alapanyagokból, de azt, hogy végül milyen íz jut el a fogyasztókig, azt maguk a fogyasztók határozzák meg - amire a felmérések szerint a legnagyobb kereslet ígérkezik, azt az ízt készítik el és tesztelik a laboratóriumban.

Az aromák párosítása meglepő eredményt hozhat: az éretlen banán illatát például három összetevő keverésével lehet kialakítani, amelyek között a karácsonyt idéző szegfűszeg és a frissen levágott fű illatát adó szintetikus vegyület is szerepel. Az alapanyagok minden esetben olyan alkotórészekből készülnek, amelyeket élelmiszerekben, üdítőkben vagy arc-, és testápolási termékekben is alkalmaznak, köztük természetes és mesterséges anyagok is megtalálhatóak.

Mi van a nikotinpárnában?

Az évek alatt kifejlesztett ízesítések később bekerülnek a termékekbe, többek között a nikotinpárnákba is, amelyek az egyik legújabb verzióját képviselik a füst nélküli termékeknek. A nikotintasak dohányt nem, de nikotint tartalmaz, emellett többek között víz, ízesítőanyag, édesítőszer, tartósítószer, cellulóz és só kerül bele. Az alapot adó fehér porokat vegyítik, de az egyvelegben ekkor még jóval több a nedvesség, mint a végső termékben, aminek a csomósodás megakadályozása miatt a nedvességtartalmát 25%-ra csökkentik. A keverék a gépsoron fehér borítást kap, majd tasakokká formálják, és így kerülnek a dobozba, amelybe egyszerre csak alacsonyabb számú párnát helyeznek el, jellemzően 15-20 darab található egy-egy tartályban, hazánkban egészen pontosan 20 darabot ír elő a szabályozás. A nikotintartalmuk változó: egy-egy tasakban minimum 4 mg, de ennél több, Magyarországon maximum 17 mg nikotin is lehet. A bennük lévő nikotint jelenleg valódi dohányból vonják ki.

Az e-cigaretta titkai

Az ízesítések azonban nem csak a nikotinpárnákba kerülnek be, fontos szerepet töltenek be az elektronikus cigaretták, azaz vaping eszközök esetében is. A BAT folyadéklaboratóriumában folynak azok a munkálatok, amelyek során az e-cigik tartalmát hozzák létre: a folyadékokat, amelyek az eszköz használata közben aeroszollá alakulnak párolgás közben. Az e-cigaretták lényege, hogy az akkumulátoros készülék az e-folyadékot felfűti, majd elporlasztja, és a fogyasztó az ebből kialakuló gőzt lélegzi be.

A képződő pára miatt ez a verzió többé-kevésbé megadja a tradicionális cigizés élményét, viszont a dohány égetése nélkül.

Míg a hagyományos cigaretták meggyújtása után a dohánylevelek körülbelül 900 Celsius-fokon égnek el, addig az e-cigarettában az anyagok csak 300 Celsius-fok körüli hőmérsékletet érnek el. A kátrány és sok más káros anyag képződése emiatt elmarad az elektronikus cigaretták használata során, a BAT elmondása szerint az e-cigi pára akár 99%-kal kevesebb káros anyagot tartalmaz, mint a belélegzett cigarettafüst.

Nemzetközi piacokon az e-cigi az egyik leginkább elterjedt verziója az úgynevezett ENDS (electronic nicotine delivery system) és ENNDS (electronic non-nicotine delivery system) rendszereknek, vagyis nikotinmentes változat is létezik belőlük, de természetesen a letüdőzött anyagok és főként a nikotin jelenléte miatt ezek a termékek sem mentesek az egészségügyi kockázatoktól. A kutatóközpont folyadéklaboratóriumában állítják elő a különböző típusú vaping eszközökbe való folyadékokat, amelyek alapösszetevői hasonlóak, főként az ízesítésükben vannak különbségek. A fő komponensek a propilén-glikol és a sűrűbb párát adó növényi glicerin, valamint általában a víz, a nikotin és az ízesítés, amelyet a kutatók az előzőleg bemutatott laboratóriumban kikevertek. Az ízesítők koncentrált formában érkeznek a folyadéklaborba, ezért hígítani kell őket, majd a tesztek során derül ki, hogy mennyire működnek jól a kész termékben.

Az e-cigarettákkal kapcsolatos komoly aggodalmakat okozó összetevő azonban valójában nem szerepel a komponensek listáján,

az elmúlt években kiderült, hogy a vapinget használók körében időnként kialakuló súlyos tüdősérülések (összefoglaló néven EVALI, E-cigarette or Vaping Use-Associated Lung Injury) főként azokat sújtják, akik THC (tetrahidrokannabinol) tartalmú e-cigit szívnak, ez a pszichoaktív hatóanyag pedig a hivatalosan forgalmazott termékekbe nem kerül bele.

Dohány helyett rooibos

Az innovációs központban zajló munka fókuszában a füstmentes termékek állnak, de mivel ezek egy része tartalmaz dohányt, ezért nem maradhatott ki a dohánylevelek bemutatása sem. A British American Tobacco által felhasznált dohány a világ legkülönbözőbb pontjairól érkezik, az afrikai Zimbabwétől kezdve Görögországon át az Egyesült Államokig, de a legtöbb Virginából kerül a cég gyáraiba. A vállalat közvetlen kapcsolatban áll a termesztőkkel és a növények szigorú ellenőrzésen esnek át, mielőtt feldolgozzák őket, a különféle termékekbe pedig különböző aromájú leveleket kerülnek. A hevített dohánytermékek némelyike azonban valójában dohánymentes: egyes töltetekben rooibos (Aspalathus linearis, azaz vörös fokföldirekettye) van, ugyanaz a növény, amivel forró ital formájában is lehet találkozni.

A szárított levelekhez többek között glicerint adnak a páraképződés érdekében, imitálva a füst hatását, így azok számára, akik a cigarettáról való leszokás miatt térnek át a hevítéses eszközökre, a THP-k a füstöléshez hasonló, viszont a füstben lévő káros anyagokat mellőző élményt tudnak nyújtani - ezzel elméletileg megkönnyítve a váltást a produktumok között.

Műtüdők a vegyi részlegen

Nem minden laboratóriumban foglalkoznak azonban a konkrét termékek fejlesztésével: olyan részleg is van az épületben, ahol a kémiai teszteket végzik, hogy kiderüljön, milyen hatással bírnak az újabb fajta termékek a tüdőre és milyen anyagok szabadulnak fel a fogyasztás során. A vizsgálatok fontos célt szolgálnak, a hagyományos dohány-, illetve hevítéses termékek és vaping eszközök használata közben ugyanis számtalan anyag keletkezik és kerül a szervezetbe vagy a környezetbe, de nem mindig egyértelmű, hogy mik is ezek az anyagok.

Az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy az új típusú termékek használata kevesebb komponenst generál, mint a cigarettázás,

de az egyes összetevők precíz meghatározása fedheti majd fel, hogy hogyan működik pontosan a rendszer.

A vizsgálatokat többféle berendezés segítségével végzik: egyike ezeknek a "műtüdő", amelyek az emberi légzőszervet imitálva pumpálják a hatóanyagokat és gőzöket át egy zárt rendszerben, és a folyamat végén jól látható, hogy az elégetett dohány mennyivel sötétebb, sűrűbb melléktermékeket generál, mint a hevítéssel üzemelő vagy folyadékos alternatívák. A kutatók az úgynevezett GC-GC-TOF-MS (two-dimensional gas chromatography with time of flight mass spectrometer) berendezéssel elemzik a minták illékony anyagait, amellyel egy-egy analit (kimutatandó célkomponens) relatív arányát tudják meghatározni a teljes mátrixban. A kétdimenziós kromatográfia lehetővé teszi a sok összetevős rendszerek tanulmányozását is, és az eredmények világosan mutatják a kiugrásokat (peak), amelyből kitűnik, hogy mennyi különböző alkotórészből áll össze a vizsgált minta. Az ehhez hasonló vizsgálatok kulcsfontosságúak a HnB (heat not burn, vagyis hevítéses) eszközök egészségügyi hatásainak felmérésében, mivel azzal kapcsolatban még jóval kevesebb adat áll rendelkezésre, hogy az újabb fajta termékek elszívása során milyen anyagok jutnak a szervezetbe.

Ahogy azt a kutatóközpont bemutatása során is láthattuk, a füst nélküli termékek fejlesztése teljes gőzzel zajlik és a BAT, sok más dohányipari szereplővel együtt, azon dolgozik, hogy a dohányzás szokása végleg átalakuljon valami mássá, aminek továbbra is része a nikotin fogyasztása, de immár teljesen más formában és mértékben. A nikotint, ami a nevét a Nicotiana tabacum növényről kapta - amelyet pedig a növényt Franciaországba először eljuttató Jean Nicot de Villemain francia diplomatáról neveztek el - több évezrede ismeri és használja az emberiség, és az ősi hagyományokon nehéz változtatni, úgy tűnik azonban, hogy az elkövetkező évek, évtizedek jelentős átalakulást hozhatnak a világ nagy részén az új trendeknek köszönhetően. A BAT egyébként Nagy-Britannián kívül más országokban is üzemeltet központokat, Magyarországon például a Pécsen 2019 óta gyártják nagy számban a nikotinpárnákat, ahonnan már közel 60 piacra szállítják az itt készült termékeket.

(Fotó: BAT, TeaCora Rooibos/Unsplash, Irina Kashparenko/pigprox/Getty Images)