A kaliforniai Otto Aviation Grup repülőgépéről még 2017-ben röppentek fel az első hírek, ám sokáig még a bennfentes újságírók sem igazán tudták hova tenni az egzotikus megjelenésű, csepp formájú gépet. Bár azt természetesen a gyártó sem tudta megakadályozni, hogy a gépről egyre több információ és lesifotó szivárogjon ki, ám mindenre kiterjedő információkkal csupán néhány héttel ezelőtt álltak elő, amikor hivatalosan is fellibbentették a fátylat a Celera 500L-ről.

Az Otto Aviaton optimizmusa nem teljesen alaptalan, hiszen állításuk szerint egy olyan jetet sikerült kifejleszteniük, amely 740 km/h-s végsebességével és 8300 kilométeres hatótávjával teljes mértékben felveszi a versenyt a belépő szintű magángépekkel (mint amilyen a Cessna Citation CJ3+ vagy a Beechkraft King Air 350), miközben a fogyasztása, ennek következtében pedig az üzemeltetési költsége is töredéke a hagyományos privát jetekének.

A cég szerint szemben az átlagos magángépek óránkénti 2100 dolláros (~640 ezer forint) üzemeltetési költségével, a Celera 500L üzemeltetési költsége mindössze 328 dollárba (nagyjából százezer forintba) kerül óránként, így azt remélik, hogy az eddiginél sokkal szélesebb réteg számára hozhatja el a magángépekkel való utazás kényelmét. Fogyasztás szempontjából a Celera 500L nagyjából 18-25 mérföldenként eszik egy gallon üzemanyagot, míg az átlagos magángépek 2-3 mérföldenként fogyasztanak ugyanennyit, ami miatt az Otto Aviation szerint a Celera 500L "a legkörnyezetbarátabb repülőgép a kategóriájában, és egy nagy lépés a zéró emissziós légiforgalom felé".

A mondat második része valószínűleg arra utal, hogy az Otto Aviation a későbbiekben hibrid vagy teljesen elektromos hajtóművel felszerelt modelleket is tervez, de az állításaik nagyrészt már most is stimmelnek. Az elérhető adatok szerint egy Boeing 747-8 utasszállító átlagosan 8,15 gallon üzemanyagot fogyaszt tengeri mérföldenként, azaz legalább 130-szor annyit, mint a Celera 500L, míg átlagos férőhely-kiosztásban csak nagyjából 76-szor annyi utas fér el rajta. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy egy 747-es esetében egy-két (vagy akár tíz-húsz) üresen maradt ülőhely érdemben nem befolyásolja az egy főre jutó károsanyag-kibocsátást, míg az Otto Aviation hatfős magángépében már egy üresen maradt hely is jelentősen megdobhatja azt. Mivel a Celera 500L Red A03 hajtóműve ugyanazzal az A1-es repülőgép-üzemanyaggal üzemel, mint a ma forgalomban levő utasszállítók, így a gallononkénti széndioxid-kibocsátás vélhetőleg nem különbözik a két gépnél.

Ezzel a Celera 500L széndioxid-kibocsátása a gyártó szerint 30%-kal alulmúlja azt a határt, amit a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) 2031-től ír elő az újonnan gyártott gépeknek. Az is igaz, hogy a magángépek nem fognak egyik napról a másikra eltűnni az égről, ebben a kategóriában pedig a Celera 500L toronymagasan a leggazdaságosabb a gyártó szerint. Ezt a repülőgép különleges formatervével érték el, ugyanis a szárnyak, a törzs és a vízszintes vezérsík kialakításával sikerült kiaknázniuk az úgynevezett lamináris áramlás nyújtotta lehetőségeket, vagyis a gép körül a levegő nem kavarog, hanem rétegesen áramlik.

A kabin kialakítása a magnépek luxusát tükrözi. A 188 centiméter magas utastérben hat darab első osztályú ülés várja az utasokat, akik a cég elnöke, Id. William Otto szerint az utasszállítókhoz hasonló áron, ám jóval kényelmesebben utazhatnak, elkerülve a repülőtéri tumultust. Bár ablakokat a tesztgépen még nem láthatunk, az Otto Aviation szerint a végső változaton már ezek is lesznek. A géppel eddig 31 sikeres tesztrepülést hajtottak végre, az első példányok pedig várhatóan 2025 környékén állnak majd forgalomba.

(Fotó: Otto Aviation Group)