Csak egy titkos küldetés fedősztorija volt, hogy a Titanicot keresik, mégis ők találták meg a legendás roncsot

2022 / 08 / 25 / Felkai Ádám
Csak egy titkos küldetés fedősztorija volt, hogy a Titanicot keresik, mégis ők találták meg a legendás roncsot
Robert Ballard küldetésének elsődleges célja nem a Titanic roncsának megtalálása volt, ehelyett két elsüllyedt amerikai atom-tengeralattjárót keresett. A közelben elsüllyedt Titanic azonban remek fedősztorinak bizonyult, és mellesleg sikerült is megtalálni.

Ha nincs az amerikai haditengerészet egy titkos küldetése, akkor talán sosem találják meg a Titanic roncsait. A sztori, amely úgy hangzik, mint egy összeesküvés-elmélet, minden részletében csak a híres hajóroncs 1985-ös megtalálását követően évtizedekkel vált ismertté – a kirakós darabjaiból ez-az már a kilencvenes évek közepén nyilvánosságra került, de a teljes kép csak a kétezres évek végére állt össze. A közvéleményhez ugyanis csak annyi jutott el 1985-ben, hogy Robert Ballard megtalálta a katasztrófát szenvedett Titanic roncsát – azt viszont akkoriban csak nagyon kevesen tudták, hogy Ballard küldetése nem a Titanic volt.

Ironikus, de Ballard, aki a haditengerészet parancsnoka volt, emellett pedig a Woods Hole Oceanographic Institution kutatója is, valóban azért kilincselt 1982-ben a tengerészetnél, hogy pénzeljenek egy olyan robotizált vízalatti missziót, amelynek célja a Titanic megtalálása. Ronald Thunman, a tengeralattjáró-hadviselés haditengerészeti hadműveleteinek helyettes vezetője azt mondta Ballardnak, hogy a sereget érdekli ez a technológia – de nem a Titanic miatt, hanem a hatvanas években elsüllyedt U.S.S.Thresher és U.S.S. Scorpion nukleáris tengeralattjárók miatt. Mivel Ballard eszköze képes volt eljutni ezekhez a járművekhez, és képeket is tudott róluk készíteni, így a férfi belement, hogy segít a tengerészeknek.

Ballard ezt követően megkérdezte azt is, hogy engedélyt kap-e a Titanic keresésére is, amelynek a roncsa a két tengeralattjáró közt helyezkedhetett el. Thunken később úgy nyilatkozott, hogy erre explicit mód nem adott felhatalmazást, csak annyit hangsúlyozott, hogy a küldetés a tengeralattjárókról szól. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy ha marad idő a küldetésből, akkor abban Ballard azt tesz, amit akar.

Ballard később azt mondta, hogy mivel a haditengerészet amúgy sem akarta, hogy kiderüljön a küldetés tényleges célja, ezért a Titanic keresése legalább kapóra jött, mint fedősztori. Ballard később elmondta azt is, hogy pontosan ismerték a tengeralattjárók elhelyezkedését (a roncsok 3000 és 4600 méteres mélységben feküdtek), de nem akarták, hogy az oroszok is szimatolni kezdjenek a környéken (a hidegháború utolsó éveiben jártunk ekkor). Az amerikaiakat a következők érdekelték: a Scorpionon található nukleáris fegyverek sorsa, valamint, hogy nem szivárognak-e a járművek nukleáris reaktorai, ami természeti kárt is okozhatott volna. Ezeken kívül jó lett volna tisztázni a tengeralattjárók sorsát is, mert több forgatókönyv is keringett az elsüllyedésükkel kapcsolatban – a Scorpion esetében például felmerült, hogy a szovjetek lőtték ki.

Ballard eszköze el is jutott ezekhez a járművekhez, és a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a reaktorok biztonságban hevertek a mélyben, és nem jelentettek veszélyt a környezetre. Kiderült, pontosabban megerősítést nyert az is, hogy a Thresher a nukleáris hajtóművet érintő baleset miatt járt pórul, a Scorpion sorsa azonban továbbra is némileg homályos maradt – ugyanakkor nem találtak nyomot, ami valami külső fegyverre utalna, így elvetették azt az elméletet, hogy a Scorpiont egy szovjet torpedó találta el.

A tengeralattjárók azonban hozzájárultak a Titanic megtaláláshoz is – Ballard ugyanis ekkor ébredt rá arra, hogy a kisebb roncsdarabokból amolyan vízalatti ösvények keletkeznek, amelyek az óceánmély örvényléseinek a fizikáját követik. Mivel ekkor már csak 12 napjuk maradt hátra a küldetésből, ez a felismerés esszenciális volt ahhoz, hogy beazonosítsák a Titanic végső nyughelyét – Ballard elmélete ugyanis az volt, hogy a Titanic hajóteste a süllyedéskor kettétört, és épp ilyen roncsdarabokból álló nyomvonalakat hagyott maga után, amit követve el lehet jutni a nagyobb, nehezebb darabokhoz: a hajótesthez. Ballard ezt a technikát egyébként ezt követően több expedíció alkalmával is bevetette – többek közt a Fekete-tengeren.

Ugyanakkor bár szinte az utolsó pillanatban találták meg az egykori luxushajó roncsát, a felfedezés kiváltotta jókedv gyorsan elpárolgott, és a borzalmas tragédia rátelepedett a csapatra. Mint Ballard később nyilatkozott:

„Ráébredtünk, hogy valakinek a sírján táncolunk, és ettől zavarba jöttünk. A hangulat olyan volt, mintha valaki átkattintott volna egy fali kapcsolót. Egyből kijózanodtunk, nyugodtak, tisztelettudóak lettünk, és megfogadtuk, hogy soha nem veszünk el semmit arról a hajóról, és nagy tisztelettel bánunk vele.”

Ballard később elmondta azt is, hogy akadnak még olyan, a haditengerészet számára végzett küldetései, amelyekről továbbra sem beszélhet, mert azok még mindig titkosak.

(Forrás: CNN, National Geographic, Popular Mechanics)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.