Csak évtizedek múlva kellene megtapasztalnunk, ami most a bolygón zajlik
2020 / 10 / 11 / perei.dora
Csak évtizedek múlva kellene megtapasztalnunk, ami most a bolygón zajlik
Aligha feledkezünk el egyhamar az idei évben történt, az Egyesült Államok nyugati felén pusztító erdőtűzről, melyről azóta több kutatás bebizonyította, hogy köze van a globális felmelegedéshez, mivel a magasabb átlaghőmérséklet miatt vízpára marad az atmoszférában, a talajmenti növényzet kiszárad, és könnyebben kigyullad. Természetesen nem írhatunk mindent ennek a számlájára, hiszen az emberi tevékenység is hozzájárul a mostanihoz hasonló kiterjedésű és intenzitású tüzek megszaporodásához. Ugyanakkor a felmelegedés következményeit már egy 2000-es amerikai kormányzati dokumentum is taglalta, amiben a kutatók megjósolták az ország nyugati területein várható pusztító erdőtüzeket, és figyelmeztették az érintett államok vezetőit, hogy idejében kezdjenek el felkészülni.

Kaliforniában egy 2018-as, a klímaváltozás hatásait elemző publikációban több mint egymillió hektár leégett területtel kalkuláltak az átlaghőmérséklet emelkedése miatt évente. A valós értékek ehhez képest úgy alakultak, hogy az előre jelzett 2050 helyett három évtizeddel korábban elérte, sőt meg is haladta ezt a szintet, mivel a leégett területek nagysága az idei évben már túllépte az 1,3 millió hektárt. Gyakoriságukon és kiterjedésükön kívül a tüzek jellege is megváltozott, mivel jelenleg olyan forrósággal égnek, ami szélsőséges időjárási jelenségekkel, például pirokumulusz felhőkkel jár. Ezek a zivatarfelhőkhöz hasonlóan magasra nyúlnak a légkörben, ahová aztán nemcsak forró levegőt, de forró füstöt is juttatnak, plusz közvetve hozzájárulnak a villámlások, tűztornádók kialakulásához. Idén egyébként világszerte megdőltek a hőségrekordok: a kaliforniai Halál-völgyben 54,4; az orosz Távol-Keleten 38 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet, Brazília egyik legnagyobb mocsaras területe, a Pantanal pedig július közepén kigyulladt egy hosszas aszályt követően. „Negyven éve megpróbáltuk kitalálni, hogy mik történhetnek meg, de arra egyikünk sem számított, hogy már a mi életünkben látjuk, ahogy az elképzelések valóssággá válnak.

Vagyis a távoli jövőre jelzett problémák a jelen problémái lettek” – mondta Chris Rapley, a University College London klímakutatója a Financial Timesnak.

A klímaváltozás hatása másutt is megmutatkozott: szeptember végén a környezetkutatók egyszerre öt hurrikánt és trópusi vihart észleltek az Atlanti-óceánon, és az USA-ban a korábbiakhoz képest extrém aktivitású hurrikánszezonra számítanak. Na és persze ne felejtsük el, hogy 2020-ban a jeges-tengeri és a grönlandi jégtakaró felülete is a valaha mért legkisebb értéket mutatta. Tim Lenton, az Exeteri Egyetem klímakutatója szerint ez kétségbeejtőbb, mint az erdőtüzek, ugyanis már átléphettünk egy vagy két, a klímaváltozás folyamatát felgyorsító fordulópontot: a kisebb jégtakaró kevésbé veri vissza a napsugarakat, amitől a jég körüli víz tovább melegszik, míg a jégréteg egyre vékonyabb lesz. Az elmúlt években kiadott kormányzati és céges határozatok többségéből arra következtethetünk, hogy társadalmunk csak több évtized múlva számított radikális változásokra: az Európai Bizottság 2050-re tűzte ki célul a karbonsemlegességet, vagy ott van Joe Biden, amerikai elnökjelölt, aki tizenöt év alatt tenné karbonsemlegessé az USA áramellátását. Az Amazon két évtized alatt szeretné nullára csökkenteni a növekvő széndioxid-kibocsátását, a BP pedig egy évtized alatt negyven százalékkal csökkentené az olajkitermelést, de teljesen nem hagyna fel annak bányászatával. „Talán nem is annyira megalapozott ragaszkodni elképzelésünkhöz, miszerint a klímaváltozás legsúlyosabb hatásait csak a következő generációk fogják megtapasztalni?” Aaron Rutkoff, a Bloomberg szerzője tette fel ezt a kérdést korábbi cikkében, amelyben több példát említ olyan időjárási jelenségekre,

amiket az előrejelzések alapján csak évtizedek múlva kellett volna megtapasztalnunk.

Ilyenek a szabadtéri munkát ellehetetlenítő időjárás, vagy a part menti városokat elöntő vízszintemelkedés, melyekkel csupán a század végén, és az azt követő század elején kalkuláltak. Rutkoff szerint viszont a kaliforniai erdőtüzek és az év eleji, Ausztrálián végigsöprő bozóttüzek egyaránt arra utalnak hogy ezek a jelenségek hamarabb bekövetkeznek, mint amire számítottunk. Következtetésképp ha a hőmérsékleti rekordok a vártnál gyorsabban megdőlnek, és a permafroszt is gyorsabban olvad, akkor talán az emberiségnek is előbb kellene előállnia a probléma megoldásával.

A védekezés eszközei megvannak, már csak használni kellene őket

A Washington Post szerint hiába csökkent Kína egy egységnyi gazdasági teljesítményre jutó széndioxid-kibocsátása, a termelés gyorsasága 2018 óta korábban soha nem tapasztalt mértékben nőtt. Hasonló gondok merültek fel egy 2018 novemberében elfogadott hatalmas szélerőmű-beruházással is: az erőmű megközelítőleg száznegyvenezer német háztartás energiaszükségletének fedezésére tervezték, csakhogy 2017-ben mintegy kétszázötvenezer új lakás épült Németországban. Szintén említésre méltó az utóbbi évek elképesztő technológiai fejlődése a megújuló energiaforrások kihasználását tekintve, csakhogy

mindeközben hatalmasra duzzadt a gazdaság és a társadalom energiaigénye, ami jelenleg nem kielégíthető fosszilis energiahordozók felhasználása nélkül.

Ennek kapcsán John Sterman, az MIT professzora a Washington Post-nak elmondta, hogy a klímaváltozás okozta károk megelőzéséről már lecsúsztunk, de legalább már az ehhez szükséges technológia rendelkezésünkre áll. Már 'csak' egységesen hatásos szakpolitikákra lenne szükség a világ országaiban. William Nordhaus, a Yale Egyetem Nobel-díjas professzora pedig egy interjú kapcsán fogalmazta meg, hogy pályafutása alatt sosem használta a pesszimizmus szót, mert a realizmust találóbbnak gondolta, viszont most úgy látja, hogy egyfajta sötét realizmus uralja a világot. A professzor szerint a széndioxid-kibocsátás adóját olyan magasra kellene tenni, ami örökre elvenné a vállalatok kedvét a fosszilis energiahordozók használatától, az emberek kevesebbet autóznának, helyette a leghatékonyabban működő járműveket preferálnák. Ennek megvalósulása azonban nehezen elképzelhető, elég csak arra gondolni, hogy Washington államban már lesöpörtek az asztalról egy hasonló törekvést, vagy amikor Macron elnök kénytelen volt visszakozni az üzemanyagadó-emelés miatt, mivel az tüntetési hullámot váltott ki a franciákból. Az elmúlt évek tudományos értekezései közben rendre arra utalnak, hogy a globális felmelegedés a korábbi becslésekhez képest jelentősen felgyorsul. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentése alapján ha az üvegházhatású gázkibocsátás nem változik, 2040-ig súlyosbodni fognak a szárazságok, az erdőtüzek, egyre több helyen okoz problémát az élelmezés, a part menti területeket elönti a tenger, a korallzátonyok pedig szinte teljesen kipusztulnak.

A Nature szerint azonban elég csak a következő évtized végéig várni, hogy mindez bekövetkezzen. Ha a levegőszennyezés növekedésének üteme így marad,

az IPCC által becsültnél sokkal hamarabb eléri a globális felmelegedés mértéke azt a másfél Celsius-fokos határt, ami fölött a fentebbi következményekre lehet számítani.

Rob Jackson, a Stanford Egyetem kutatója szerint a tudósokat is váratlanul érte a kőolajfogyasztás napjainkban is zajló dinamikája, merthogy azt gondolták, hogy az olajfogyasztás az USA-ban és Európában is tizenöt éve tetőzött. Az idei évet leszámítva azonban az volt a tendencia, hogy az üzemanyagárak alacsonyak, az autók mérete növekszik, az emberek pedig egyre többet utaznak, aminek következtében pedig egyre több olajat használunk. A tudományos eredmények ráadásul nem feltétlenül állítják döntéshelyzet elé a fogyasztókat, illetve a politikai döntéshozókat. Az egyre kilátástalanabb helyzetben ugyanis kialakulhat egyfajta bénult pesszimizmus, aminek következtében az országok, cégek és az egyének inkább nem tesznek semmit sem azért, hogy mérsékeljék az általuk okozott légszennyezést. Ez az öngerjesztő folyamat pedig fokozatosan fog egyre súlyosabb károkat okozni.

(Fotó: Unsplash/USGS, Pixabay)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!


Rakéta az Instagramon is!
Kövesd be, később jól jársz majd!
Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.