A villámok megfigyelése a meteorológia egyik speciális területe, amely az elmúlt években a technológiai fejlődésnek köszönhetően jelentős átalakuláson ment keresztül. Míg a kutatók régebben csak a földi érzékelőállomások adataira tudtak hagyatkozni, az utóbbi időben már a meteorológiai műholdakat is felszerelik kifejezetten a villámok detektálására alkalmas eszközökkel, így sokkal átfogóbb képet kapunk arról, hogy mi történik a fejünk felett.

Részben ennek is köszönhető, hogy a Meteorológiai Világszervezet frissen publikált adatai szerint 2020-ban két rekord is megdőlt, ugyanis néhány hónap alatt a valaha mért leghosszabb, valamint a leghosszabb ideig tartó villámlást is sikerült megfigyelni.

• Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) műholdja április 2-én rögzítette a valaha mért eddigi leghosszabb villámot, ami a Meteorológiai Világszervezet szerint 768±8 kilométer hosszú volt, és Texastól Mississippig nyúlt - noha a két állam nem határos egymással.
• A NOAA másik műholdjának néhány hónappal később, június 18-án egy másik rekordot is sikerült megfigyelnie, ezúttal Argentína és Uruguay felett, ahol a mérések szerint egy villám 17,102 másodpercig világította meg az égboltot. A szervezet közleménye hozzáteszi, hogy az eddig mért leghosszabb villám 709±8 kilométer hosszú volt, a leghosszabb villámlás pedig 16,73 másodpercig tartott.

A mérések helye nem véletlen, hiszen ahogy azt a közlemény kiemeli, a villámokat az észak-amerikai Great Plains síkság valamint a dél-amerikai La Plata-medence felett sikerült megfigyelni, amelyek az úgynevezett Mezoléptekű Konvektív Rendszer (MKR) zivatarrendszerek gócpontjainak számítanak, így ezeken a területeken különösen jó esély van extrém méretű “megavillámok” kialakulására.

Az eredményekkel kapcsolatban Randall Cerveny, a Meteorológiai Világszervezet extrém időjárási körülményekre szakosodott munkatársa elmondta, hogy könnyen elképzelhető, hogy a jövőben sorra dőlnek majd meg ezek a rekordok, ugyanis a villámok megfigyeléséhez szükséges technológia fejlődésével egyre pontosabb képet kapunk ezekről a meteorológiai eseményekről. Petteri Taalas, a szervezet főtitkára hangsúlyozta, hogy a villámlás jelentős veszélyforrásnak számít, ami évente számos emberéletet követel, az eredmények pedig rávilágítanak, hogy ezek a villámok néha rendkívül nagy távolságokra is képesek eljutni pillanatok alatt.

(A borítókép illusztráció, ami a venezuelai Catatumbo folyó torkolatánál készült, Fotó: Christian Pinillo Salas/Getty Images)

Kezdjük megérteni, hogyan működnek a villámok A villámlás a természet egyik alapvető és rendkívül erőteljes jelensége, hatalmas, romboló és rendkívül titokzatos. A klímaváltozással ráadásul egyre gyakoribbak a villámok, ami még jobban kiemeli a kutatásuk és megértésük fontosságát, nem is beszélve az épületeink, energiahálózatunk és értékeink hatékonyabb védelmének szükségességéről.