Csaknem fél évszázadba telt, mire fény derült Mengyelejev tévedésére

2020 / 02 / 09 / Perei Dóra
Csaknem fél évszázadba telt, mire fény derült Mengyelejev tévedésére
Napjaink modern világában már elképzelni sem tudjuk, mennyi váratlan fordulatot tartogatott a huszadik század a tudóstársadalomnak, hiszen ekkor nem volt könnyű megállapítani, hogy egy adott elem tovább bontható más anyagokra vagy sem.

Innen nézve pedig nem csoda, hogy a kémiatörténelem során számos téves elemazonosítással találkozhatunk. Olyannyira, hogy bizonyos feljegyzések szerint a tévedések száma túlszárnyalta az újonnan felfedezett elemekét: legérdekesebb talán mégis az a szereplő, ami kifogott Mengyelejeven, és hiába került bele az első periódusos rendszerbe, végül mégis mennie kellett.

A sose volt elem

Ha vetünk egy pillantást a periódusos rendszer 1869-es kiadására, megpillanthatunk egy ismeretlen jelet, a 138-as atomtömegű Di-t, azaz didímiumot. Mengyelejev és a szakma legjava 1842-es felfedezése után mintegy fél évszázadig elemnek hitte az anyagot, a későbbi félreértést pedig valószínűleg a ritkaföldfémek tulajdonságainak hasonlósága okozta.

A kalamajka nagyjából Carl Gustav Mosander, svéd kémikus észlelésével kezdődött, akinek a lantán, az erbium és a terbium felfedezését köszönhetjük. Mosander Jöns Jakob Berzelius tanítványa volt, aki pedig 1803-ban a cerit ásvány tanulmányozása közben rálelt a cériumra. Mosander úgy vélte, hogy az ásványban kisebb mennyiségben más elemek is rejtőznek, ezen a nyomon elindulva végül 1839-ben felfedezte a lantánt.

Hasonló körülmények között bukkant rá az elemnek hitt didímiumra, 1842-ben. A név a didymos, azaz iker görög eredetű szóból ered, és arra utalt, hogy az mindig a lantán kísérőjeként fordul elő. Bár felfedezése széles körben sikert aratott,  de minél többet vizsgálták, a didímium annál több problémát felvetett: analitikai eredmények például kimutatták, hogy a cérium, lantán és didímium együtt a cerit ritkaföldfém-tartalmának csupán kilencvenöt százalékát adja. Míg a didímium atomtömegének meghatározására tett kísérletek a hetvenhárom-kilencvenöt tartományba estek, ami viszont nem számított ritkaföldfémnek.

A spektroszkópia módszerének elterjedése utána aztán többeknek feltűnt, hogy a különböző ásványi nyersanyagokból kivont didímium atomspektruma olyannyira eltér, hogy nem kezelhető egyetlen egységes elemként.

Ezért szinte minden kutató külön névvel illette a didímiumot alkotó anyagokat: végül némi módosítással Robert Bunsen és Carl Auer von Welsbach javaslata bizonyult időtállónak. A tudósok spektroszkópiai analízis után az ammóniumsók savas közegű, frakcionált kristályosításával elkülönítették a két elemet prazeodímiumra, azaz zöld didímiumra, valamint neodímiumra, új didímiumra. Mai használatban ezen két elem közepéből kivették az első 'di' szótagot, és így született meg a prazeodímium (Pr) és a neodímium (Nd), amelyek nemcsak nevük eredete szerint számítanak ikreknek, a periódusos rendszerben szintén egymás mellett foglalnak helyet. Mindezek ellenére a didímium elnevezést az első világháború végéig használták, csakhogy akkorra a két anyag - változó összetételű- keverékét jelentette.

(Fotó: Pixabay)


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kiderült: ezért változik a római üveg idővel fotonikus kristállyá
Kiderült: ezért változik a római üveg idővel fotonikus kristállyá
A 2000 évig a föld alá temetett római üveg lassanként egy különös kristállyá alakul át, amiben rendkívül furán törik meg a fény – ez a fotonikus kristály, és a kutatók végre rájöttek, hogy miért történik ez a meglepő jelenség.
Molibdenén, a legújabb egy atom vastagságú anyag, ami a grafén előnyeivel rendelkezik
Molibdenén, a legújabb egy atom vastagságú anyag, ami a grafén előnyeivel rendelkezik
A molibdénből készült molibdenén a kétdimenziós anyagok táborát erősíti és már meg is találták az egyik tökéletes felhasználási területet számára.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.