Mi történt májusban?

Többek között Angela Merkel német kancellár is szerepel azon a listán, akik után az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (National Security Agency - NSA) kémkedett egy dán-amerikai hírszerzési együttműködés mögé bújva. A 2015-ben kezdett belsővizsgálat szerint az FE kiszúrta az amerikai kémtevékenységet és belső vizsgálatot kezdett "Operation Dunhammer" néven. A nyomozás során kiderült, hogy a német vezetők mellett svéd, norvég és francia politikusokat is lehallgattak - ezt május végén több portál, köztük a BBC is lehozta. 

A FE titkos, belső munkacsoportja egyebek mellett rájött, hogy az NSA az érintett politikusok és tisztviselők telefonszámait használta úgynevezett szelektorként, vagyis a hírszerzési hozzáférésű adatbázisokban a szűrésre használt kereső feltételekként. Az NSA a telefonszámokat használta paraméterként, hogy a politikusok és tisztviselők kommunikációját kiszűrje a Dániából és Dániába tartó internetes adatfolyamokból. Az amerikai hírszerzők a szöveges üzenetektől kezdve a telefonhívásokig mindent lehallgathattak, ami

a kábelen keresztül a politikusok és tisztviselők telefonjára érkezett, illetve arról indult.

Ezen ponton fontos megemlíteni, hogy az FE és az NSA adatgyűjtésre vonatkozó együttműködése önmagában nem illegális, csakhogy ezt a technológiát eredetileg nem a szövetséges országok utáni politikai kémkedésre tervezték, hanem a kínai, orosz vagy éppen terrorszervezetek közötti kommunikáció elemzésére, ha elcsípnek ilyesmit a dán internetszolgáltatókon. A titkosszolgálatok ennek tükrében állapodtak meg egymással az adatmegosztásról.

A botrányt az váltotta ki, hogy Dánia hozzáférést biztosított a szomszédos EU- és NATO-tagországok vezetőinek lehallgatásához, pedig a Dunhammer-jelentés szerint ez a helyi titkosszolgálati vezetők tudta nélkül nem történhetett meg. Érdekesség, hogy 2020 augusztusában jelentős átalakítások történtek a védelmi minisztérium, valamint a hírszerző ügynökségek koppenhágai vezetésében, csakhogy erről a kormány nem közölt részleteket, így azt sem tudni, miért volt erre szükség. Az oknyomozók szerint részben a lehallgatási botrány miatt.

Több politikus felszólalt az ügyben

Emmanuel Macron, a Francia Köztársaság elnöke és Angel Merkel egyöntetűen elfogadhatatlannak tartja a kémkedést szövetségesek között, különösképp ha európai szövetségesekről van szó. Jens Holm, svéd parlamenti képviselő, valamint Peer Steinbrück korábbi német volt ellenzéki vezető és kancellárjelölt pedig botrányosnak tartja a történteket. Audun Lysbakken, a norvég Szocialista Baloldali Párt vezetője "súlyos bizalomvesztésnek" nevezi, ha az NSA Dánián keresztül norvég politikusok után kémkedik, ezért feltétlenül ki kell deríteniük, hogy pontosan mi is történt. Erna Solberg norvég miniszterelnök azt mondta:

"elfogadhatatlan, ha a szoros szövetséges együttműködésben álló országok szükségét érzik az egymás utáni kémkedésének".

Míg Peter Hultqvist, svéd védelmi miniszter teljes körű tájékoztatást követelt.

Németország is került hasonló botrányba

A botrány kirobbanásának talán legérdekesebb mozzanata, hogy pár éve Angel Merkel népszerűsége nem csupán Németországban, de egész Európában is meghatározó volt, emiatt egyes elemzők szerint teljesen érthető, hogy még az amerikaiak szövetségesként is tudni akarták, hogy mit osztanak meg, miről kommunikálnak, arról nem beszélve, hogy akkoriban a migrációs nyomás és a terrorfenyegetettség is fokozottan jelen volt Európában. Sokak szerint már ekkor is nyílt titok volt, hogy az NSA megfigyeli az európai vezetőket, ráadásul ebben együttműködtek a helyi partnerszolgálatokkal is. Németország pontosan azért nem élhet erkölcsi fölénnyel, mivel Edward Snowden volt NSA-dolgozó 2015-ben nyilvánosságra hozta, hogy a német titkosszolgálatok is bedolgoztak az NSA-nek, sőt a németek maguk is lehallgatták például Hillary Clinton akkori amerikai külügyminisztert.

Az NSA és Dánia kapcsolata

Amelie Theussen, a Dél-Dániai Egyetem Állam- és Államtudományi Tanszékének adjunktusa szerint ha szeretnénk választ kapni a kérdésre, miszerint mi készteti Dániát arra, hogy a szövetségesei elleni kémkedés csatornájává váljon, érdemes figyelembe venni hogy kis országként Dánia más államok védelmére szorul. Emiatt nemcsak a NATO-n keresztül, hanem kétoldalúan is szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal. Dánia számára az USA-val és az NSA-val való együttműködés kulcsfontosságú, mind a technológia, mind a hírszerzéshez való hozzáférés szempontjából. Az adjunktus szerint az FE továbbá nagymértékben függ az NSA-tól a terrorizmus elleni küzdelemben.

Az NSA-n keresztül hozzáférést biztosít olyan fejlett technológiákhoz, mint az Xkeyscore program, amelyet a nyers adatok átkutatására és a kábelekről történő szűrésére használnak. Emellett nagyon úgy tűnik, hogy az FE az NSA-n keresztül hozzáférhetett a tervezett terrortámadásokkal kapcsolatos információkhoz. Bár európai oldalon előrelépés történt a biztonsági és védelmi kérdésekben folytatott együttműködés fokozása terén az elmúlt években, Dánia továbbra is a NATO-ban, és különösen az Egyesült Államokban látja biztonságának garanciáját. Hogy mi várható a későbbiekben, az a jövő zenéje.

(Források: The Conversation, EuroNews, BBC, Reuters, The Guardian, fotók: Getty Images Hungary)

További cikkek a témában:

Záródnak a kiskapuk: adóemelés vár a legnagyobb tech vállalatokra A G7 pénzügyminiszterei megállapodtak a globális adóminimumról.

Az európaiak fele mesterséges intelligenciára cserélné a politikusokat A közvélemény-kutatást készítő egyetem kutatóit nem lepték meg az eredmények, mivel szerintük az emberek demokráciába vetett hite jócskán megrendült az elmúlt évtizedekben, a politikai megosztottság pedig nőtt.

"Nincs helye a tömeges megfigyelésnek a társadalmunkban" - bemutatták az EU Fehér Könyvét a mesterséges intelligenciáról Betiltanák a társadalmi kreditrendszerekhez felhasználható megfigyelési módszereket, az MI manipulatív használatát és a közösségi területeken alkalmazott biometrikus azonosítást is.