Az elméleti fizikában a kugelblitz egy olyan sűrű és forró “fénygömb”, amelyben annyi energia koncentrálódik, hogy eseményhorizontot hoz létre. Az így keletkező energia pedig csapdába ejti önmagát – vagyis ebben különbözik a hagyományos fekete lyukaktól, amelyek a hatalmas tömegük révén alakulnak ki. A kugelblitzek létét pedig Einstein relativitáselmélete is megengedte.

Ezen fénygömbök létezését, a tényleges fekete lyukakkal ellentétben azonban sosem sikerült bebizonyítani. Annak ellenére sem, hogy számos elmélet született már a kugelblitzek laboratóriumi előállításáról, valamint arról, hogy egy ilyen objektum miként hajthatna meg akár csillaghajókat is. Úgy tűnik azonban, hogy a kugelblitzeknek most lealkonyult: Eduardo Martín-Martínez és csapata a Waterloo Egyetemen ugyanis azt állapították meg, hogy bizonyos kvantumhatások, kiemelten az úgynevezett Schwinger-effektus, egyszerűen nem teszik lehetővé, hogy ilyen objektum a valóságban is létrejöhessen – számol be róla a New Scientist.

A Schwinger-effektus azt jelenti, hogy nagyon erős elektromágneses mezőben anyag jön létre. Ha egy nagyon erős fénysugár ilyen mezőt hoz létre, akkor elektronok és pozitronok (ezek az elektronok ellentettjei) keletkeznek. Ezek a részecskék viszont energiát vonnak el a fénysugártól, ami miatt az energia nem tud “csapdába esni”, és így nem fog kugelblitz kialakulni. A kutatók azt is megállapították ráadásul, hogy ez a jelenség mindenféle méretű fekete lyuk esetében érvényes: a 100 ezer kilométeres átmérőjűtől egészen a protonnál billiószor kisebb méretűekig.

Elizabeth Winstanley, a Sheffieldi Egyetem munkatársa, aki nem vett részt a kutatásban, mindezek kapcsán így nyilatkozott:

“A kizárt hosszskálák tartománya óriási, ezért úgy gondolom, hogy minden reális forgatókönyvet lefed, legalábbis jelenlegi fizikafelfogásunk szerint.”

Utalt ezzel arra, hogy így jelen ismereteink szerint a kugelblitzek létezése lényegében kizárható.

Kivételt jelenthet viszont, ha ezek a speciális fekete lyukak a korai univerzumban jöttek létre, amikor a tér-idő másként viselkedett. Érdemes hozzátenni ehhez azt is, hogy bár a fény önmagában nem képes fekete lyukat létrehozni, egy meglévő fekete lyuk méretét növelheti.

Mint Martín-Martínez zárja a témát:

“Amint egy fekete lyuk kialakul, természetesen el tud nyelni fényt. De ha ez a fény egyszer átlépi egy fekete lyuk eseményhorizontját, akkor az már nem fény – az általános relativitáselmélet szerint épp ezért utólag már nem lehet megmondani, miből keletkezett a fekete lyuk.”

Mindez azzal is jár, hogy ha ki is alakult kugelblitz a korai univerzumban, azt nem fogjuk tudni megkülönböztetni a hagyományos fekete lyukaktól.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Kyraxys)