Csak két példa a sok közül: a We Forumon októberben közzétett felmérés szerint ötvenezer munkavállaló harmincnyolc százaléka szerint a vezetőség segítségükre volt az átállásban, és nem egyedül kellett megszokniuk az új helyzetet. Negyvenhat százalékuk elégedett volt a munkahelyük által nyújtott fizikai és mentális támogatással, ötvenegy százalékukat pedig megfelelően tájékoztatták a cég működéséről a home office ideje alatt. Egy másik, nem reprezentatív kutatás során azonban felszínre került a távmunka árnyoldala is: ezer megkérdezett munkavállaló hatvanhét százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem kapott visszajelzést munkájáról az elmúlt egy hónapban, és csupán negyvenhét százalékuk kapott lehetőséget szakmai fejlődésre. Santiago Jaramillo az Emplify nevű, munkavállalói elkötelezettséget mérő vállalat társalapítója és vezérigazgatója szerint nem csoda, ha ebben a helyzetben úgy érezzük, rezeg a karrierünk alatt a léc. Van azonban egy módszer, amivel a jövőben sokat tehetünk szakmai előmenetelünk érdekében.
Rendkívül sokat segít, ha egy jól körülhatárolt cél lebeg a szemünk előtt, egy olyan, ami elég vonzó és inspiráló ahhoz, hogy a felmerülő nehézségek ellenére se hátráljunk meg. Az úgynevezett SMART típusú célkitűzés egyszerűen és gyakorlatiasan közelíti meg a témát, így az már sokaknak segített előrelépni, vagy adott esetben megtalálni az álommunkát. A SMART célok kitűzése dióhéjban annyit tesz, hogy pontosan tisztázzuk céljainkat, és produktívan kihasználjuk időnket és erőforrásainkat.
S- specifikus, vagyis egyénre szabott,
M – mérhető,
A – vonzó, olyan, ami valóban fontos számunkra,
R – reális, elérhető, a valóság keretein belül mozog,
T – tervezhető, időben behatárolható, határidővel rendelkező.
Először is nézzük meg, hogy a mozaikszó egyes betűit hogyan alkalmazhatjuk egyéni céljainkra, illetve azok alapján hogyan pontosíthatjuk őket.
1. Specific (specifikus, jól körülírt, meghatározott)
Célunkat pontosan meg kell határoznunk, máskülönben csak egy homályos kívánság marad, melynek megvalósításáról halvány lila fogalmunk sem lesz majd. Példának okáért, ha a cél úgy hangzik, hogy „megtalálni álmaink munkáját”, akkor ez így túl általános, ennél fogva megfoghatatlan is. Ilyenkor érdemes egy kicsit pontosabban meghatározni, mit is jelent számunkra az álommunka. Segítséget nyújt ehhez az úgynevezett 5W módszer, miszerint ahhoz, hogy pontosítani tudjuk céljainkat, tegyük fel magunknak az alábbi kérdéseket:
(What) –Mi a célunk? Vagyis próbáljuk meg minél konkrétabban megfogalmazni!
(Why) – Miért szeretnénk elérni? Miért fontos nekünk? Hogyan változna meg ettől az életünk?
(Who) – Ki az, akit rajtunk kívül érinthet a cél elérése? Van esetleg valaki, akivel együtt kell működnünk?
(Where) – Hol tudjuk ezt megvalósítani?
(Which) – Milyen erőforrások, akár készségek, képességek szükségesek hozzá?
Tegyük fel, hogy szeretnénk egészségesebben élni. Ez pontosan mit jelent nekünk? Azt, hogy kevesebb édességet eszünk? Mennyivel kevesebbet? Vagy többet mozgunk? Mennyit? Milyen mozgás válna be? A nap melyik időszakába tudjuk beilleszteni?
Akármi is a cél, igyekezzünk minél pontosabban meghatározni a megvalósítás módját és azt is, hogyan ellenőrizzük majd, hogy sikerült-e.
Ahhoz, hogy egy célt minél kézzelfoghatóbbá tegyünk fontos, hogy a haladásunk mérhető legyen. Plusz a motivációt is jóval könnyebben megőrizhetjük, ha vissza tudjuk nézni, hogy mennyit haladtunk a dologgal az elmúlt időszakban. A célok mérhetővé tételénél segíthetnek az alábbi kérdések: Mennyi? (például mennyi időt adok magamnak a tájékozódásra?) Honnan tudhatom, ha sikerült? Mi az, ami ezt számszerűen visszajelzi? (álláskeresésénél például ilyen lehet az interjúk száma, amire behívtak, vagy ha sikerül feljebb lépnünk a karrierlétrán)
Sok elhatározás azért fullad kudarcba, mert alá-vagy fölébecsüljük erőforrásainkat. Ha alábecsüljük, akkor az egész gyorsan unalmassá válik, és emiatt elveszítjük a lelkesedésünket. Ha pedig túlságosan nagyban gondolkodunk, akkor a kihívás annyira nagy falat, hogy legtöbbször már azelőtt feladjuk, hogy belekezdenénk. Ezért érdemes felmérni, hogy: Mennyire reális számunkra célunk elérése? Ha most még ’nagy falat’, akkor fejlődhetünk-e a közeljövőben annyit egy adott területen, hogy elérhetőbb legyen? Például ha egy jobb állás elnyeréséhez részt kellene venni egy rövid tanfolyamon, ahol elsajátíthatjuk a munkához kötődő fontos készségeket, akkor mindenekelőtt gondoljuk át, hogy belefér-e ez most az idődbe (adott esetben az anyagiak lehetővé teszik-e), hogy elvégezzük a tanfolyamot?
Talán ez a SMART célok kitűzésének egyik legnehezebb pontja. Fel kell mérni, hogy a jelenlegi élethelyzetünkhöz mennyire illeszkedik a cél, magyarán eljött-e már az ideje. Releváns egy cél akkor, ha az alábbi kérdésekre igennel válaszolunk: Ez a megfelelő időzítés? Beilleszthető a többi aktuális cél közé? A jelenlegi élethelyzetben ez lenne a megfelelő választás? Valóban illik hozzánk? Biztosan a mi célunk? Például szeretnénk megpályázni egy jobb pozíciót de nem feltétlenül azért, mert mindenképp szeretnénk előrejutni, hiszen többé-kevésbé elvagyunk a jelenlegi helyzetünkben, noha legbelül érezzük, hogy többre is képesek lennénk. Hanem azért, mert párunk vagy családunk kimondatlanul is ezt várja tőlünk. Ilyenkor ez a cél nagy valószínűséggel nem a sajátunk.
Érdemes tehát végiggondolni, hogy valóban szeretnénk-e belevágni, vagy csak a megfelelési kényszer hajt.
A határidők kijelölése a legbiztosabb módja annak, hogy ne vesszünk el kisebb, mindennapos feladatainkban, hosszú távú terveinket pedig velünk együtt bedarálja a napi rutin. Ezért az időbeosztás megtervezése is legalább olyan fontos, mint a cél minél konkrétabb meghatározása. Az alábbi kérdések a segítségünkre lehetnek: Mikor keríthetünk sort arra, hogy célunkon dolgozzunk? Mit tudunk ennek érdekében megtenni a következő hat hónapban? És a következő négy hétben? Mit tehetünk érte még ma? Mit tehetünk akkor, ha naponta csak egy óránk van rá? Mindezen kérdések megválaszolása segít tisztábban látni, és egyfajta keretet is ad a megvalósításnak.
(Fotó: Pixabay)