Egy évet ült ártatlanul egy amerikai nagypapa, mert az ügyészség egy megbízhatatlan algoritmusra támaszkodott

2021 / 08 / 21 / Bobák Áron
Egy évet ült ártatlanul egy amerikai nagypapa, mert az ügyészség egy megbízhatatlan algoritmusra támaszkodott
Michael Williams 2020 augusztusában került börtönbe, miután megvádolták, hogy néhány hónappal korábban megölt egy 25 éves fiatalt. A chicagói férfi ellen az egyetlen bizonyíték a rendőrség által használt Shotspotter rendszertől származó adatok voltak, azonban ahogy az Associated Press nagyszabású oknyomozó cikke rámutat, a mesterséges intelligenciával működő rendszer a legkevésbé sem működik megbízhatóan.

Williams egy májusi éjszaka a közeli benzinkúthoz indult kocsival, hogy ott cigarettát vegyen, ám amikor odaért, a boltot teljesen kifosztva találta. A George Floyd megölése miatti tavaly tavaszi zavargások Chicagót sem hagyták érintetlenül, az utcára vonuló emberek számos boltot kifosztottak, kirakatokat törtek be és autókat gyújtottak fel. Williamst hazafelé tartva leintette a 25 éves Safarian Herring, akit a férfi többször is látott a környékükön, ezért úgy döntött, hogy elviszi egy darabon. Williams az AP által megszerzett rendőrségi jegyzőkönyv szerint azt vallotta, hogy éppen egy kereszteződésnél álltak a pirosnál, amikor egy autó melléjük húzódott, majd a sofőr melletti ülésről valaki tüzet nyitott. A lövés elkerülte Williamst, viszont Herring nem volt ilyen szerencsés. A férfi azonnal gázt adott, és a piroson áthajtva az utasát a legközelebbi kórházba szállította, viszont a gyors orvosi beavatkozás ellenére Herring június 2-án belehalt a sérüléseibe.

Williamst nem sokkal később az otthonában keresték fel a rendőrök, hogy bevigyék kihallgatásra, viszont a vallomása felvétele után közölték vele, hogy letartóztatják gyilkosság vádjával. A férfin nem segített, hogy büntetett előéletű volt, korábban háromszor is ült börtönben gyilkossági kísérlet, rablás és lőfegyverrel való visszaélés miatt, viszont saját bevallása szerint a 15 évvel ezelőtti utolsó szabadulása után változtatott az életén, és ma békésen éldegél Chicago déli részén a feleségével és két kutyájával. Bár a nyomozás során nem sikerült felderíteni Williams indítékait, nem került elő szemtanú és a gyilkos fegyvert sem találták meg, a chicagói férfi mégis egy évet töltött előzetesben, mielőtt az ügyészség elismerte, hogy nincs elegendő bizonyítékuk az elítéléséhez, így a bíróság ejtette a vádat.

Williams ellen az egyetlen bizonyíték egy Shotspotter nevű rendszer által rögzített hang, valamint egy hang nélküli térfigyelő kamera felvétele volt. A térfigyelő kamerán annyi látszott, hogy Williams kocsija és egy másik autó áthajtanak a piros lámpán, és mivel a másik autó utasoldali ablaka fel volt húzva, az ügyészség ez alapján kétségbe vonta Williams állítását, hogy a lövés a másik autóból érkezett. A Shotspotter ezzel egy időben lövés hangját rögzítette a környéken, ennyi pedig elég is volt ahhoz, hogy Williamst - bármilyen más bizonyíték felmutatása nélkül - egy évre lecsukják.

Ellenőrizhetetlen a rendszer megbízhatósága

Az 1996-ban alapított Shotspotter az épületeken, telefonpóznákon és utcai lámpákon elhelyezett mikrofonok alapján képes beazonosítani a fegyverlövések hangját. A rendszert az amerikai bűnüldöző szervek ma már széles körben alkalmazzák; az AP információi szerint mintegy 110 amerikai városban telepítettek ilyen eszközöket, jellemzően olyan környékeken, ahol magasabb a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények aránya. A mesterséges intelligenciával működő algoritmusnak köszönhetően a Shotspotter elvileg nagy hatékonysággal tudja megkülönböztetni a lövések hangját az egyéb zajoktól, és azt is beazonosítja, hogy honnan jött a lövés. Ha a Shotspotter lehetséges lövéshangot rögzít, a felvételt továbbküldi a cég alkalmazottainak, akik - miután meggyőződtek róla, hogy valóban lövéseket rögzített a rendszer - riasztják a helyi rendőrséget.

Az AP nyomozása ugyanakkor felderítette, hogy a rendszer közel sem működik olyan megbízhatóan, ahogyan azt a rendőrség vagy maga a vállalat állítja. Egy idén áprilisban kiadott tanulmány például 1999 és 2016 közötti adatok alapján vizsgálta a Shotspotter hatékonyságát, és megállapította, hogy az sem a lőfegyverrel elkövetett erőszakos bűncselekmények számát nem csökkentette, sem pedig az ilyen rendszerrel felszerelt környékek nem lettek biztonságosabbak tőle. "Az AP vizsgálata megállapította, hogy a Shotspotter sokszor még a közvetlenül a mikrofon alatt eldördülő lövéseket sem veszi észre, máskor a tűzijátékok vagy az autók kipufogójának a hangját is tévesen lövésként kategorizálja" - írja a lap, hozzátéve, hogy a rendszer mindeddig semmiféle szakértői ellenőrzésen nem esett át. A Shotspotter a szabadalmi jogokra hivatkozva senkinek sem ad betekintést az algoritmus működésébe, így aztán lehetetlen ellenőrizni, hogy az mennyire megbízhatóan működik. Míg más törvényszéki eljárásokra, mint amilyen a DNS-vizsgálat vagy a ballisztikai szakértői jelentés, szigorú szabályok vonatkoznak, addig a Shotspotter által gyűjtött bizonyítékok ellenőrzése a titkolózás miatt teljesen lehetetlenné válik. Az AP szerint ennek ellenére az adatokat egyre gyakrabban nyújtják be bizonyítékként a tárgyalásokon; 2010 óta mintegy kétszáz esetben került sor erre, igaz, a bíróság több esetben nem fogadta el bizonyítékként a Shotspotter jelentését.

Szándékosan változtatták meg az adatokat

A lap munkatársai a nyomozás közben egy ennél is aggasztóbb jelenségre is felfigyeltek, mégpedig hogy a Shotspotter munkatársai gyakran utólag változtatták meg a rögzített adatokat. "A bírósági feljegyzések szerint az alkalmazottak a rendőrség kérésére módosíthatják a lövések helyét vagy számát, és ezt meg is teszik. A múltban pedig a városi diszpécserek vagy maguk a rendőrök is elvégezhettek néhány ilyen módosítást" - állapítja meg cikkében az AP. A cég egyik munkatársa egy bírósági tárgyaláson, eskü alatt vallva több példát is felsorolt, amikor az ügyfelek kérésére utólag belenyúltak az adatokba: egy alkalommal például a Shotspotter által eredetileg helikopterként azonosított hangot változtatták meg fegyverlövés hangjára, egy másik esetben pedig a hangok forrásnak helyét változtatták meg, hogy az egyezzen egy bűncselekmény helyszínével.

Williams esetében kiderült, hogy a Shotspotter a hangot eredetileg petárdaként azonosította, és azt a rendszert felügyelő alkalmazott változtatta lövéshangra, emellett a hang forrását 1,6 kilométerrel arrébb vitték, pontosan oda, ahol Williams autója tartózkodott a gyilkosság időpontjában. A bizonyítékot méginkább hiteltelenítette, hogy a Shotspotter figyelmezteti az ügyfeleit, hogy a rendszer az épületekben és járművekben leadott lövések azonosítására nem alkalmas, ám arra a kérdésre, hogy miért készítettek mégis törvényszéki jelentést egy ilyen esetről, nem válaszoltak az AP munkatársainak.

A Cook megyei államügyészség közleményben tudatta az AP-vel, hogy az ügyészek alapos vizsgálat után "arra a következtetésre jutottak, hogy a bizonyítékok összessége nem volt elegendő a bizonyítási kötelezettségük teljesítéséhez", így Williamst idén augusztusban végül szabadon engedték.

(Associated Press, Fotó:
Kittirat Roekburi/EyeEm/Getty Images, Ryan McFadden/MediaNews Group/Reading Eagle via Getty Images)

További cikkek a témában:

Bekapcsolva hagyta a helymeghatározást, meg is vádolták egy betöréssel Egy floridai férfit azért vádoltak meg egy betöréssel, mert a fitneszalkalmazásában engedélyezte a helyadatokhoz való hozzáférést, hogy nyomon tudja követni a bringázásait.

Sorozatgyilkost csinált egy programozóból a Google Az öt embert meggyilkoló Hriszto Georgiev fotója helyett egy azonos nevű svájci fejlesztő fényképe díszelgett a találatok közt.

Két év börtönt is kaphat egy amerikai turista, mert rossz értékelést írt a szállodájáról az interneten Az ügy kirobbanása után a Tripadvisor ideiglenesen kénytelen volt felfüggeszteni a szállodára adható értékeléseket a rengeteg negatív visszajelzés miatt.


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Búcsút inthetünk a magánszférának? Egy harvardi tanulmány szerint igen
Búcsút inthetünk a magánszférának? Egy harvardi tanulmány szerint igen
Harvardi diákok kipróbálták, hogy mire képesek az okosszemüvegek, a nagy nyelvi modellek és bizonyos internetes adatbázisok együtt - az eredmények szerint az emberek neve, telefonszáma, lakcíme, de ennél akár sokkal személyesebb adataik is pillanatok alatt megjeleníthetőek az okosszemüvegek segítségével.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.