A NASA és az ESA közös Mars Sample Return Programja során a vörös bolygóról származó kőzetmintákat fogják az űrügynökségek a Földre eljuttatni, hogy a laboratóriumi elemzések során jobb rálátást kapjanak a kutatók a marsi anyagok összetételére és talán még az élet kialakulására utaló lehetséges nyomokat is felfedezzék. A más égitestekre küldött leszállóegységek és roverek általában olyan műszereket is tartalmaznak, amelyek az adatgyűjtésen túl a helyben történő elemzésre is valamilyen mértékben alkalmasak, de olyan precizitással és alapossággal nem képesek analizálni a mintákat, mint amire itt a Földön lehetőség nyílik, ezért kulcsfontosságú a kőzetek elszállítása.

A Mars Sample Return Program kezdeti fázisában a Marson landoló Perseverance játszotta a főszerepet: a marsjáró a Jezero kráter környékén, előre kijelölt helyszíneken elvégzett fúrások után, több-kevesebb sikerrel, begyűjtötte azokat a kőzettörmelékeket, amelyeket a tárolókban elhelyezve a bolygó felszínén hagy. Az első mintatartályokat tavaly december 21-én, a küldetés 653. solján (marsi napján) rakta le a talajra. A misszió későbbi szakaszában a NASA Sample Retrieval Lander egysége szállítja majd a bolygóra a leszállóegységet, vagyis a Mars Ascent Vehicle-t (MAV), azokat a helikoptereket, amelyek a nemrégiben frissített küldetéstervek szerint a minták összeszedésében segítenek és az ESA Sample Transfer Arm nevű robotkarját, ami a berakodást végzi, valamint megérkezik az ESA Earth Return Orbiter-je is, ami a MAV által Mars körüli pályára állított tartályt elkapja és a Földre juttatja. A NASA/ESA közös akció keretében feltehetően 2033-ra jutnak el a Földre a marsi kőzetek.

De hogyan fogják kezelni az érzékeny szállítmányt itt, a Földön az űrügynökségek?

A NASA január 23-án hozta nyilvánosságra a terveket, amelyek a minták elhelyezésének helyszínéről szólnak: egy új központot hoznak létre a feladat elvégzéséhez, a Mars Sample Receiving Project irodájának helyét pedig a texasi Houstonban, a Johnson Űrközpontban jelölték ki az Astromaterials Research and Exploration Science részlegében, ahol már korábban is kezeltek földön kívüli mintákat. A NASA leírása szerint ez a létesítmény ad otthont a legnagyobb kollekciónak a világon, amit űrbeli anyagokból állítottak össze és már az Apollo programok során beszerzett mintákat is itt helyezték biztonságba. A Marsról származó kőzeteket nem csak ezen a helyszínen, hanem a világ számos más laboratóriumában is vizsgálják majd, de a Mars Sample Receiving Project fogja a munkák koordinálását végezni.

"Az olyan ősrégi minták, mint amilyeneket a Marson is gyűjtünk, kritikus fontosságúak az univerzum megértése érdekében végzett kutatások szempontjából."

- mondta el Brian Babin, az Egyesült Államok texasi kongresszusi képviselője, de az eredmények nem csak a Mars, hanem akár a Föld múltjának feltérképezésében is segíthetnek.

(Fotó: NASA/JPL-Caltech/MSSS, JPL-Caltech/ASU)