Egy kis darab emberi agyszövet, ami túlélt 2600 évet

2020 / 01 / 09 / Justin Viktor
Egy kis darab emberi agyszövet, ami túlélt 2600 évet
Az ősi emberek vagy állatok testének lágy részei, különösen az olyan szervek mint például az agy, soha nem maradnak fent, hiszen elbomlanak néha megőrződnek az utókor számára - mondhatjuk tavaly óta.

Majdnem 2600 évvel ezelőtt lefejeztek egy embert a mai York közelében az Egyesült Királyságban, - hogy mi okokból még nem tudjuk - és a fejét gyorsan eltemették egy agyagban gazdag sárból álló sírba. Amikor a kutatók 2008-ban megtalálták a koponyáját, megdöbbenve látták , hogy az agyszövet, amely általában a halál után gyorsan elrothad, fennmaradt az évezredek alatt - még olyan törékeny részletek is láthatóak rajta, mint a redők és barázdák.

Régen az agy is jobb volt

A kutatók úgy gondolják, hogy rájöttek miért. A fennmaradt szövet vizsgálatához több molekuláris technikát is felhasználva a kutatók felfedezték, hogy két szerkezeti fehérje - melyek az idegsejtek és az asztrociták „csontvázaként” szolgálnak - sűrűbben voltak megtalálhatóak az ősi agyban.

Egy éven át tartó kísérletben úgy találták, hogy ezek az aggregálódott fehérjék stabilabbak is, mint mai agyunkban. Az ősi fehérjecsomók elősegítették a lágyszövetek szerkezetének megőrzését korokon keresztül

- jelentették be a kutatók ma a Royal Society Interface tudományos folyóiratában.

Több új kérdés, mint válasz

Az aggregálódott fehérjék általában az öregedés és az agyi betegségek, például az Alzheimer-kór markerei. De a csapat nem talált olyan fehérjecsomókat, amelyek jellemzőek lennének az ilyen állapotokra az ősi agyban.Így továbbra sem tudjuk, mi okozta a fehérjék aggregálódását, de a tudósok azt gondolják, hogy ennek valamilyen köze lehet a temetési körülményekhez, amely úgy tűnik valamiféle rituálé részeként történt. Időközben az új eredmények segíthetik a kutatókat abban, hogy más ősi szövetek fehérjéiből is információhoz jussanak, melyekből nem lehet könnyen kinyerni a DNS-t.

(Forrás: ScienceMag Képek: TheRoyalSociety)


memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
Nem mindegy, hogy melyik napszakban sportol az ember, ha sokáig akar élni
Nem mindegy, hogy melyik napszakban sportol az ember, ha sokáig akar élni
Más-más szempontból előnyös, ha reggel, vagy ha délelőtt kezdünk neki az edzésnek.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.