A perovszkit-kristályos napelemek kutatása, fejlesztése már jó ideje ígér olcsó, rendkívül rugalmasan telepíthető új technológiájú napenergia-hasznosító felületeket az energetika és az építőipar számára. Egy lengyel cég lehet az első, amely valóra is váltja ezeket. A 2014-ben alapított Saule Technologies az AFP hírügynökségnek kiadott közleményében bejelentette: wroclawi gyártósorukon megkezdték a perovszkit-napelemek iparszerű előállítását.

A Saule átlátszó műanyaglapokra viszi fel a perovszkit-réteget, tintasugaras nyomtatással. A cég állítása szerint ez a gyártási technológia tette lehetővé az áttörést, mert a nyomtatással alacsony hőmérsékleten, gyorsan, viszonylag olcsón készíthetők el a panelek.

A Saule 15 országból 70 kutatónak és technikusnak ad munkát. Fejlesztésüket mások mellett az Európai Unió, egy hazai energetikai vállalat és egy izgalmas befektetésekben utazó japán milliomos is finanszírozta.

A Saule rugalmas perovszkit-napelemeinek első megrendelései az Internet of Things területén működő fejlesztési projektektől érkeztek, de kaptak érdeklődést űrtechnológiai cégektől, építészeti vállalatoktól is. Egy A3-as lap méretű, rugalmas, a szélsőséges környezeti viszonyoknak ellenálló panel pedig már egy Himalája-expedíció során is sikerrel vizsgázott, mint mobiltelefonok, elektronikai eszközök áramforrása.

(Forrás: France24, Saule Technologies)

További cikkek a témában:

Az elektronok különös viselkedése a magyarázat a napelemek alacsony teljesítményére A perovszkit napelemek olcsóak és hatékonyak, egy baj van csak velük: nem szeretik a napsütést. Egy teória már létezik rá, hogy miért is van ez így.
Az emberi haj lehet a titkos összetevő az ellenállóbb napelemek receptjében A perovszkit alapú napelemek jobb hatásfokkal és olcsóbban működhetnek, mint a szilíciumból készültek, de eddig hiányzott belőlük egy fontos komponens: az emberi haj.
Kiderült, miért nem elég hatékony az elektrolízises vízbontás a hidrogén üzemanyag előállítása során A hidrogén alapú autózás jövőjének egyik kerékkötője az emberek által kialakított közlekedési rendszer, ami főként a fosszilis üzemanyagokra épül. A másik a nanorészecskék slendrián munkavégzése, amit most egészen közelről figyeltek meg.