Az európai repülőgépgyártó startupról, a Destinusról korábban már mi is írtunk, és a vállalat célja, hogy forradalmasítsa a kereskedelmi hiperszonikus repülést a hidrogénüzemű hiperszonikus sugárhajtású repülőgépeivel.

Ausztráliából Európába négy óra alatt a hiperszonikus hidrogénrepülőgéppel A hidrogénes meghajtással működő repülőgép drasztikusan csökkentheti az utazások időtartamát.

A cég csapatával a Paris Air Show keretében az Insider beszélgetett el. Mint kiderült tehát a cég zászlóshajója, a Destinus S egy 25 üléses kereskedelmi repülőgép lesz, amelyet a hangsebesség ötszörösére terveztek, és akár 10 000 kilométeres távolságot is megtehet. A folyékony hidrogénnel működő turbó- és sugárhajtású hajtóművek kombinációjával a repülőgép mindössze 90 perc alatt ér át Londonból New Yorkba. A cég várhatóan 2032 és 2035 között kezdi meg a Destinus S leszállítását, amit egy nagyobb repülőgép, a Destinus L követ majd a 2040-es években.

A Destinus meghajtórendszere a turbó- és sugárhajtóművek egyedülálló kombinációja. Az utóégetőkkel párosított turbósugárhajtómű lehetővé teszi, hogy a repülőgép szubszonikusról szuperszonikusra gyorsuljon, míg az úgynevezett ramjet hajtómű hiperszonikus sebességet biztosít. A folyékony hidrogén üzemanyagként való felhasználása a Destinus tervezésének alapeleme, mivel a cég szerint ez nagyobb hatékonyságot kínál, mint a hagyományos repülőgép-üzemanyag, és nem jár szén-dioxid-kibocsátással. További jó hír, hogy a hidrogén hűtőközegként is működik, amely döntő fontosságú a hiperszonikus sebességnél keletkező szélsőséges hő (akár 1000 Celsius-fok) miatt.

A vállalat "wave rider dizájnt" alkalmaz a sugárhajtásaihoz, amely lehetővé teszi a repülőgép számára, hogy az ultragyors sebességgel keltett lökéshullámokon tudjon haladni, további emelkedést és aerodinamikai hatékonyságot biztosítva. Mint Martina Löfqvist vezető üzletfejlesztési menedzser elmondta:

“Ez valahol egy rakéta és egy repülőgép keveréke.”

A Destinus repülőgépek prototípusait, köztük a Jungfraut és az Eigert, szubszonikus sebesség mellett már tesztelték – és bár az Eiger kemény leszállással ért földet az első repülése során, a vállalat továbbra is bízik abban, hogy képes leküzdeni a kihívásokat és biztosítani tudja a repülőgépe sikerét.

A Destinus szerint a hidrogén a repülés jövője, érvelésük szerint az olyan nagyobb iparági szereplők, mint az Airbus is, már vizsgálják a hidrogénmotorokat a zéró kibocsátású repülőgépekhez. Az Insider hozzáteszi, hogy a Destinus azonban a hiperszonikus repülés kapcsán inkább más, hozzá hasonló startup vállalatokkal versenyez: az amerikai Venus Aerospace például egy „Stargazer” nevű hiperszonikus repülőgép kifejlesztését tervezi, amely akár 9 Mach sebességet is elérhet.

A Destinus jelenleg az energiaszektorra tervezett termékek és szolgáltatások nyújtásával finanszírozza a rendkívül drága fejlesztést – ezek közt említhető egy gázturbina motor, ami egy másik cég felvásárlását követően került a Destinus birtokába.

A mostani légibemutatón volt egyébként látható először, és a nyilvánosság előtt itt debütált a Destinus 3 (fenti kép), a legújabb demonstrátor, amely várhatóan a világ első hidrogénüzemű szuperszonikus pilóta nélküli repülőgépe lesz.

(Kép: Destinus)