Litvániában végzett kutatások kimutatták, hogy a sejtjeink epigenetikai kora – amelyet korábban viszonylag állandónak hittek – a nap folyamán jelentős mértékben ingadozhat. A felfedezés így megkérdőjelezi a sejtéletkor meghatározásának a hagyományos módszereit, amelyek eddig jellemzően egyetlen szövetmintára támaszkodtak, és ezért tehát nem biztos, hogy olyan megbízhatóak, mint azt eddig hitték – írja a Science Alert.

Az epigenetika a genetikai anyagunk olyan módosításait jelenti, amelyek befolyásolják a génaktivitást anélkül, hogy magát a genetikai kódot megváltoztatnák. Ezek a változások egyfajta kapcsolóként működnek, és azt irányítják, hogy a sejtjeink miként olvassák el a genetikai utasításokat a szükséges fehérjék előállításához. Idővel ezek az epigenetikai változások felhalmozódnak, ami így felhasználható a sejtek és a szövetek biológiai életkorának becslésére.

A litván kutatás során egy 52 éves férfi vérmintáit vizsgálták, amelyeket háromórás időközönként gyűjtöttek be egy 72 órás időintervallumban. A kutatók 17 különböző epigenetikus órát elemeztek az egyes minták fehérvérsejtjeiben. Meglepő módon ezek közül az órák közül 13 szignifikáns eltéréseket mutatott a sejtek életkorában a nap folyamán, ami körülbelül 5,5 éves korkülönbséget mutat a legfiatalabb és legidősebb állapotok között – jellemzően a fiatalabb állapot kora reggel, míg az idősebb délre jelentkezett. Vagyis mondjuk ezek alapján a férfi sejtjei kora reggel 5,5 évvel tűntek fiatalabbnak, mint délután.

A mostani eredmény összhangban van egy 2020-as tanulmány eredményeivel, amely hasonló napi ciklusokat állapított meg a sejtéletkorban. A Karolis Koncevičius, a Vilniusi Egyetem statisztikusa által vezetett kutatócsoport megállapította, hogy a fehérvérsejtek aránya és típusai a nap folyamán változnak, ami hozzájárulhat ezekhez az életkor-ingadozásokhoz.

Mindennek komoly következményei vannak az orvosi vizsgálatok szempontjából: ha a sejtek életkora ekkora skálán képes változni egy napon belül, akkor több, különböző időpontokban vett mintára lehet szükség az egyén epigenetikai életkorának pontos meghatározásához. Ez javíthatja az életkorral összefüggő betegségek kockázatértékelésének pontosságát, valamint jobban megalapozhatja az egészségügyi stratégiákat is.

(Kép: Pixabay/geralt)