Egyetlen szem gabona sem vész kárba sörgyártásnál, ha a jövőben lisztalternatíva készül belőle
2020 / 09 / 14 / perei.dora
Egyetlen szem gabona sem vész kárba sörgyártásnál, ha a jövőben lisztalternatíva készül belőle
A sörgyártás eléggé összetett és szerteágazó folyamat, és persze mindez több tonna hulladékkal jár. Ezt számolná fel egy minnesotai cég, ahol kitalálták, miként lehetne lisztté alakítani a melléktermékként hátramaradó gabonát egyúttal jelentősen csökkenteni az élelmiszerpazarlást.

Valahányszor az ember megkíván egy pohár hűsítő sört, leginkább a dolog élvezeti részére koncentrál, semmint a sörfőzés folyamatára. Pedig utóbbi felettébb érdekes, a Nébih oldalán hibátlanul össze is foglalták a teljes procedúrát. Viszont bármennyire is szeretjük az italt, készítése során több tonnányi megmaradt gabona végzi takarmányként, vagy rosszabb esetben hulladéklerakókban. Ez több szempontból sem szerencsés, mivel az MDPI nemzetközi kutatói közösség szerint ez egyrészt hozzájárul a globális felmelegedéshez, másrészt az a gabona, amit szemétnek gondolnak, valójában még feldolgozása után is gazdag fehérjében, vasban és egészséges zsírokban. (Cukortartalmának nagy része eltűnik a sörfőzés során.)

 

Sörből liszt

Itt jön a képbe a NETZRO nevű, innovatív élelmiszer-újrahasznosítással foglalkozó minnesotai vállalat, ahol kitalálták, hogyan készíthetnének lisztet a megmaradt gabonából. Tervük megvalósításához létrehozták a Twin Cities Spent Grain Co-Op nevű alcsoportjukat, ami összegyűjti több helyi sörfőzde, illetve egy szeszfőzde maradék gabonáját, infravörös kemencében kiszárítja a begyűjtött anyagot, végül egy hagyományos malomba küldi, ahol az egészet lisztté őrlik. A lisztet jelenleg hatszáznyolcvan grammos kiszerelésben árulják az Etsyn, a cég ígérete szerint pedig bármilyen sütési célra felhasználható.

A Modern Farmer információ szerint a NETZRO hosszútávú tervei között szerepel évi 2 721 554 220 kilogrammnyi élelmiszer-hulladék újrahasznosítása is,

merthogy friss elemzések szerint - csak az USA-ban - pontosan ennyi termelődik évente. Sue Marshall, a NETZRO alapítója és igazgatója ennek kapcsán megjegyezte, hogy szép dolog, amit most csinálnak, de ez még nem oldja meg az élelmiszerpazarlás problémáját. Bár legtöbben ezt nem mondhatják el, de a cégnek kapóra jött a COVID-19 miatti liszthiány, hiszen emiatt az USA-ban most sokan keresik terméküket. Az már más kérdés, hogy jelenleg abszolút luxuscikknek számít a kiszerelésenkénti tizenkét és fél dolláros (körülbelül háromezer-hétszáz forintos) árával, de Marshall szerint ez az összeg idővel csökkenni fog.

Ami az árpát illeti

Az edinburghi Heriot-Watt Egyetem kutatói tavaly ráleltek az árpa egyik meghatározó, a szárazsággal szembeni ellenállásért felelős génjére. A kutatók megnyugtatják a klímaváltozás fokozódó hatásaitól rettegő mezőgazdászokat, szerintük ugyanis

a jövő a génszerkesztéssel létrehozott, aszálynak ellenálló árpamezőké.

Megfigyeléseik során a szakemberek öt éven keresztül tanulmányozták a sör- és whiskykészítésben is létfontosságú gabonát, és közel harminckilencezer gén közül sikerült kimutatniuk a szárazságnak ellenálló HvMYB1-et, amelynek erősebb kifejeződésével olyan árpa hozható létre, ami túléli a forró, száraz időszakokat. A tény, hogy a felmelegedés milyen komolyan érinti a gabonaipart, nem csupán puszta szóbeszéd: a skót egyetem élet- és földtudományi intézetének 2018-as adatai szerint az akkori nyári hosszú forróság miatt nyolc százalékkal kevesebb árpa termett Nagy-Britanniában, mint egy évvel korábban.


Ilyen eszközökben szárítják a sörgyártásból hátramaradt gabonát

„Ez elenyésző mennyiségnek tűnik, ám ha 7,6 millió tonnáról 6,9 millióra csökken a terméshozam, az bizony hatalmas veszteség” – mondta az intézet munkatársa, Ross Alexander.

A kutatás támogatásába a skót kormány és a Skót Whisky Szövetség (SWA) is beszállt, utóbbinak ugyanis lételeme a gabona fennmaradása, hiszen kilencven százalékban skóciai árpából gyártják az italt. A BBC információi szerint a skótwhisky-piac értéke több milliárd font, ráadásul mintegy tízezer embernek jelent megélhetést, így a whisky árának és elérhető mennyiségének ingadozása sem elhanyagolható probléma.

"A kísérleti növényeink sokkal több vizet megőriznek a normális árpához képest.

Ez annak köszönhető, hogy az apró pórusok, amiken keresztül a víz távozik a növényből, sokkal szűkebbek” – magyarázza Peter Morris, a kutatás vezetője. A HvMYB1 emellett olyan egyéb géneket is aktivál, amelyek megvédik a gabonát a hőstressztől, és segítik abban, hogy vízhiányos időszakban is növekedjen. A kutatók szerint ez voltaképp minden növény számára jó hír, mivel a HvMYB1 gén valamennyi növényfajtában fellelhető. „A növénytermesztők útmutatóként tekinthetnek kutatásunkra, hogy olyan fajtákat alkothassanak, amelyek huszonöt fokos, csapadékmentes időben is fejlődnek”nyilatkozta a BBC-nek Ross Alexander.

(Fotó: Netzro)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!

 

 


Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Rakéta az Instagramon is!
Kövesd be, később jól jársz majd!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.