Ez az úgynevezett „negatív szökőmásodperc” arra szolgálna, hogy az atomórák által mért idő szinkronban maradjon a Föld forgásával – számolt be róla a Live Science.

2024 júliusában – 9-e és 22-e között – a napok körülbelül 1,3–1,4 milliszekundummal rövidebbek voltak a szokásosnál. Augusztus 5-ére még nagyobb rövidülést várnak: akár 1,5 milliszekundumot is „elveszíthetünk”. Bár ezek az eltérések az emberek számára észrevétlenek, a precíz rendszerek – például a GPS, a banki hálózatok, az elektromos rendszerek és a telekommunikáció – működéséhez létfontosságúak. Normális esetben a Föld egy fordulatához pontosan 86 400 másodperc (24 óra) szükséges. Ez az érték azonban folyamatosan ingadozik – a Hold és a Nap gravitációs hatása, a légköri viszonyok, sőt a földrengések is befolyásolják. Augusztus 5-én például a Hold helyzete az egyenlítőhöz képest különösen felgyorsítja a Föld forgását.

Hosszú távon egyébként a Föld forgása éppenhogy lassul – részben azért, mert a Hold fokozatosan távolodik tőlünk. Azonban 2020 óta a kutatók egy érdekes fordulatot észleltek: a forgás sebessége kis mértékben, de stabilan nő.

Az időmérés alapját szolgáló atomórák rendkívül pontosak – akár nanoszekundumos eltéréseket is képesek kimutatni. Ezekkel frissítik folyamatosan az UTC-t. Amikor az UTC és a csillagászati idő közötti különbség túl nagyra nő, szokás szerint szökőmásodpercet adnak hozzá, hogy összehangolják a két időskálát. Ilyen lépésre 1972 óta rendszeresen sor kerül.

A szökőmásodpercek azonban komoly fennakadásokat okozhatnak a digitális rendszerekben – különösen a nagy pontosságot igénylő ágazatokban, mint például a légi közlekedés.

„A szökőmásodpercek miatt a légitársaságoknál problémák adódtak a járatok ütemezésében”

– magyarázta Patrizia Tavella a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivataltól (BIPM). Ezért 2022-ben globális megállapodás született arról, hogy 2035-ig fokozatosan megszüntetik a szökőmásodpercek alkalmazását. Ez azonban csak a most tervezett intézkedés egyik nehézsége, a másik az, hogy egy negatív szökőmásodperc bevezetése – azaz egy másodperc eltávolítása az UTC-ből – eddig még sosem fordult elő.

„A legnagyobb aggodalom az, hogy ilyenre még nem volt példa”

– mondta Judah Levine, az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézetének szakértője. Sok szakember attól tart, hogy az ismeretlen szoftverkörnyezetekben ez kiszámíthatatlan hibákhoz vezethet.

Mindezek ellenére a kutatók körülbelül 30%-os esélyt látnak arra, hogy a következő évtizedben szükség lesz egy negatív szökőmásodpercre – ha a jelenlegi gyorsulás folytatódik. Hosszú távon azonban a Föld forgásának ismételt lassulására számítanak, különösen az éghajlatváltozás hatásai – például a jégtömegek olvadása és a földi tömeg újraeloszlása – miatt. Darryl Veitch professzor szerint a jelenlegi gyorsulás valószínűleg csak átmeneti jelenség.

(Kép: Pixabay/WikiImages)