Egy új tanulmány tudni véli, hogy mi fog minket kinyírni. Ez pedig nem az atombomba, nem is Godzilla, hanem a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok. Ezek ugyanis egy napon olyan tömeges kihaláshoz vezethetnek, amilyen a dinoszauruszok kihalása óta nem történt, és amit az emberiség sem fog megúszni. A Bristoli Egyetem vezető kutatója, Dr. Alexander Farnsworth által irányított vizsgálat szerint ez az esemény tesz pontot az emlősök, de szűkebben az ember uralmának végére a Földön – írja az Earth cikke, amit lentebb röviden összefoglalunk.

A kutatás elsősorban a kontinensek mozgásával foglalkozott, egész pontosan azzal, hogyan egyesülhetnek ezek egy szuperkontinenssé, melyet Pangea Ultimának neveznek. Ez az új kontinensszerkezet teljesen más klímával jár majd, mint amit jelenleg ismerünk. A szuperszámítógépes klímamodellek szerint a végkövetkezménye mindennek pedig az lesz, hogy a jövőben olyan meleg és száraz környezet alakulhat ki, amely alkalmatlan a legtöbb életforma számára.

A Nature Geoscience folyóiratban közölt tanulmány részletesen elemzi, hogyan vezetnek a különböző tényezők együttesen szélsőséges hőséghez.

„Az új szuperkontinens egy háromszoros hatású változást idéz elő, amely a kontinentális hatást, a Nap megnövekedett hőtermelését és a légkör magasabb CO2-szintjét ötvözi, jelentős hőmérséklet-emelkedést okozva a bolygó nagy részén”

– magyarázta Dr. Farnsworth.

Vagyis az első hatás a szuperkontinens kialakulása, ami hatalmas szárazföldi területeket hoz létre, amelyek messze esnek az óceánok hűtő hatásától, amit emiatt “kontinentális hatásnak” neveznek. Ez a szárazföldi területeket még melegebbé és szárazabbá teszi majd. Az évmilliók során viszont a Nap fényereje és hőkibocsátása is növekedni fog, tovább emelve a globális hőmérsékletet. Emellett a tektonikus eltolódások fokozott vulkáni aktivitást eredményezhetnek, melyek során jelentős mennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe, tovább fokozva a hőcsapdázást és a globális felmelegedést.

Dr. Farnsworth szerint a hőmérséklet elérheti a 40-50°C-ot, sőt egyes területeken még magasabbra is kúszhat a higanyszál, és a magas páratartalommal kombinálva ezek a körülmények lehetetlenné teszik az emberi életet – mint elmondta:

“Az emberek és sok más faj nem tudja megfelelően hűteni a testét az ennyire ilyen extrém körülmények között, ami széleskörű kihaláshoz vezethet.”

Bár az emlősök a múltban hosszú évmilliók során túlélték az éghajlati szélsőségeket is, a hőmérséklettűrő képességük viszonylag változatlan maradt. A hosszan tartó, magas hőmérséklet épp ezért komoly kihívást jelent az emlősök számára, és a tanulmány szerint a jövő szuperkontinensének területéből mindössze 8-16% lesz alkalmas élőhelyként ezen osztály, köztük tehát az emberiség számára. Az extrém hőség és szárazság világában szinte lehetetlen lesz az olyan alapvető szükségletek kielégítése, mint az éhség csillapítása, no pláne a szomj oltása.

Szerencsére amíg mindez bekövetkezik, addig van időnk végezni magunkkal ennél jóval rafináltabb módon is akár – mivel évmilliós időtávról beszélünk. Ezen gondolathoz csapódva pedig a kutatók hangsúlyozzák, hogy figyelmünket mindennek nem szabad elterelnie a jelenlegi éghajlati válságról. Dr. Eunice Lo, a Bristoli Egyetem klímaváltozással foglalkozó kutatója eképp figyelmeztetett:

“Fontos, hogy ne veszítsük szem elől a jelenlegi éghajlati válságot, amely az emberi üvegházhatású gázkibocsátás eredménye. Bár 250 millió év múlva egy lakhatatlan bolygót jósolunk, már most is olyan extrém hőséggel nézünk szembe, amely káros az emberi egészségre. A nettó nulla kibocsátás mielőbbi elérése kulcsfontosságú.”

Nézzük viszont, hogy mit jelentenek ezek a változások a számok nyelvén! A kutatócsoport a tektonikus lemezek mozgásának és az óceánok kémiai változásainak modellezésével becsülte meg a szén-dioxid jövőbeni szintjét. Előrejelzésük szerint a CO2-szint a jelenlegi körülbelül 400 ppm-ről ebben a távoli jövőben 600 ppm fölé emelkedhet. Mint viszont Benjamin Mills, a Leedsi Egyetem professzora megjegyezte:

“Úgy gondoljuk, hogy a CO2 több millió év múlva érheti el a 600 ppm-et, ha az emberek abbahagyják a fosszilis tüzelőanyagok égetését; máskülönben viszont ez sokkal hamarabb bekövetkezhet.”

A magasabb CO2-szint mellett a Nap várhatóan mintegy 2,5%-kal több sugárzást bocsát majd ki, ami tovább emeli a hőmérsékletet. Dr. Farnsworth hozzátette, hogy ezek miatt “a távoli jövő kilátásai igencsak baljósak. Mivel a szuperkontinens zömében forró, párás területeken fekszik majd, így a bolygó nagy részén 40 és 70 °C közötti hőmérsékletek is előfordulhatnak.”

Ennek a tanulmánynak a következtetései ráadásul túlmutatnak a bolygónkon, és betekintést nyújtanak abba, hogy miként maradhat fenn az élet más planétákon:

“Ez a kutatás rávilágít arra, hogy a Naprendszer úgynevezett lakható zónájában lévő világ nem feltétlenül alkalmas az emberi élet számára, attól függően, hogy a kontinensek elszórtak-e, mint manapság, vagy egyetlen szuperkontinensbe tömörültek.”

– magyarázta Farnsworth.

A Föld története során több tömeges kihalási esemény is lezajlott, amelyeket éppen az éghajlati vagy más környezeti feltételek hirtelen változásai okoztak – ilyenkor a biológiai sokféleség is komoly mértékben csökkent. A legutóbbi tömeges kihalás, amit egy aszteroida becsapódása okozott, a nem madárszerű dinoszauruszok kihalásához vezetett, és alapvetően alakította át a Föld élővilágát.

Mi tehát a végkövetkeztetés? Először is, amíg erőnkből futja, vigyázzunk erre a bolygóra, vigyázzunk a környezetre, amely az életünket alapvető módon lehetővé teszi. Másrészt viszont érdemes néha elgondolkozni azon is, hogy a Földön az élet törékeny és mindig változik, és még a fajunk is csupán átmeneti szereplője ennek a mindig változó világnak.