A Tejútrendszer környezetében a galaxis síkja alatt és fölött messzire kiterjedő gázok és kozmikus sugarak régiója az úgynevezett Fermi/eROSITA-buborék, ami a nevét a rendszer felfedezését lehetővé tévő teleszkópokról kapta: a NASA Fermi Gamma-sugár Űrtávcsövéről és a német-orosz eROSITA Röntgenteleszkópról, amelyek 2010-ben és 2020-ban detektálták az egymáshoz nagyon hasonló űrbeli struktúrákat. A legegyszerűsítve, illetve összevonva csak Fermi-buboréknak nevezett terület a déli, és az északi égbolton összességében több mint 50 000 fényévre terjed ki a Tejútrendszer síkjából, de déli (eROSITA) része jóval energikusabb és valamivel nagyobb is az északi párjánál.

Ennek a szektornak egy kisebb alegysége, a "gubó" a korábbi vizsgálatok szerint sokkal intenzívebb gamma-sugárzást bocsát ki, mint a buborék többi része. Hogy ennek az extra sugárzásnak mi lehet az oka, arra 2022-ben találtak egy lehetséges magyarázatot a kutatók, akik a forrást a Tejútrendszer hűséges kísérőjeként, a Sagittarius elliptikus törpegalaxisként azonosították. A Fermi Gamma-sugár Űrtávcsövének adatai alapján a szakértők arra következtettek, hogy a galaxis közepében rejtőző milliszekundumos pulzárok által kibocsátott gamma-sugárzás alakítja ki a gubó intenzív sugárzási régióját. A pulzárok olyan neutroncsillagok, amelyek rendkívül gyorsan forognak: 1-10 ezredmásodperc alatt tesznek meg egy fordulatot, miközben rádiófrekvenciás, röntgen-, és gamma-sugarakat bocsátanak ki.

A 2022-es nemzetközi tanulmány szerint a pulzárok hatása elégséges lehet ahhoz, hogy a Fermi-buborékokkal kapcsolatos felfedezésekre is magyarázatot adjon, azonban egy újabb vizsgálat eredményei ezt megcáfolták, sőt, megkérdőjelezték még a gubó különleges tulajdonságának létezését is. A szlovén csillagászok által vezetett kutatás során a Fermi által gyűjtött adatokat alapos elemzésnek vetették alá, hogy kiderüljön, valóban van-e összefüggés a Sagittarius galaxis és a Fermi-buborék speciális területe között: ennek érdekében a kutatók foton-számláló statisztikai módszereket és háttér-optimalizációs technikát is alkalmaztak.

A végeredmény felfedte, hogy gubó intenzív gamma-sugár kibocsátása valójában csak látszólagos, a magas sugárzás detektálását statisztikai fluktuáció okozza.

A Sagittarius galaxist ezzel 'felmentették' a gyanúsítás alól, mint a buborék radikális sugárzásának okát, de a Fermi-buborék továbbra is sok titkot rejt, amelyek még megfejtésre várnak.

A buborékok eredete például még szintén nem teljesen tisztázott: egyes elméletek szerint a kiindulópontot a Tejútrendszer közepén lévő szupermasszív fekete lyuk jelenti, ami az általa magához vonzott hatalmas mennyiségű anyag miatt bocsátott ki olyan erőteljes sugárzást, amiből a Fermi-, és az eROSITA-buborékok kialakulhattak, egy másik teória viszont ettől jelentősen eltér: eszerint a galaxis közepében lezajló csillagkeletkezési periódus alatt született meg a buborék, a felgyülemlett, forrongó anyag felgyülemlése következtében.

(Fotó: NASA/Goddard Space Flight Center)