Teljesen újszerű megközelítés alapján fejlesztenek robotokat az MIT kutatói: ahelyett, hogy egy konkrét célra fejlesztenének egy robotot, inkább egy olyan moduláris szerkezetet álmodtak meg, melynek minden alkatrésze egy teljesen megegyező felépítésű, önálló robot, és ezek közösen képesek az adott helyzetnek megfelelően átépíteni az általuk alkotott szerkezetet. A kutatók által fejlesztett robotok nem rendelkeznek mozgó alkatrészekkel, helyette elektromágnesekkel oldják meg nemcsak a helyváltoztatást, de az elrendezésük rekonfigurálását is.

„Egy nagyobb, összetett szerkezet megépítésénél korlátokat szabhatnak a kedvezőtlen környezeti feltételek, az összeszerelő szakemberek rendelkezésre állása, vagy esetleg a szállítójármű mérete, ráadásul a világűrben ezek összeadódnak. Ha azonban meg lehet oldani, hogy az építményeink saját magukat állítsák össze egyszerű, ugyanolyan modulokból, akkor ezen problémák nagyrészét ki lehet iktatni” – foglalta össze Martin Nisser, az eszközökről szóló tanulmány vezető szerzője.

Az ElectroVoxel névre keresztelt robotok lényegében olyan, kisméretű robotizált kockák, melyek élein elektromágnesek lettek elhelyezve, melyek tudják egymást vonzani vagy taszítani, illetve semleges állapotban is lenni, a megfelelő mozgásokat pedig ezek kombinációjával tudják végrehajtani.

A robotkockák 60 milliméteres élhosszúsággal rendelkeznek, az elektromágneseiket pedig rézhuzallal körbetekert ferritmag alkotja, az irányításukról – és arról, hogy a megfelelő nagyságú feszültséget a megfelelő irányba küldjék az elektromágnesekbe – pedig egy kisméretű áramkör gondoskodik. A robotkockák továbbá vezeték nélküli kapcsolatban állnak egymással.

Annak érdekében, hogy hatékonyabban tudják vezérelni a találmányt, a kutatók egy külön programot írtak, ami segít modellezni különböző ElectroVoxel-konfigurációkat, illetve megtervezni a robotkockák viselkedését, valamint kiszámítja a felhasználó helyett, hogy milyen utasításokat kapjanak az elektromágnesek. Egy felhasználó akár ezer kockát is irányíthat néhány kattintással, vagy használhat előre meghatározott szkripteket, amelyek bonyolultabb mozgást kódolnak, például olyanokat, melyek több egymást követő forgásból állnak.

Az ElectroVoxel-technológiát először egy levegőt fújó asztalon, majd később – repülőgép segítségével – mikrogravitációs környezetben is tesztelték. Az eszköz képes volt nemcsak újrakonfigurálni magát, de a tehetetlenségi tulajdonságai megváltoztatásával helyváltoztatásra is. Mivel mozgóalkatrészek és üzemanyag sem szükséges a technológiához, illetve hihetetlenül olcsó az egyszerű felépítése folytán, továbbá a moduláris szerkezete miatt a feladatnak megfelelően át is tudná magát építeni egy ilyen robot, ezért a technológia különösen alkalmas lehet az űrben való alkalmazásra is.

(Fotó: MIT)

Mesterséges izmok segítségével repülnek az MIT miniatűr robotjai A kutatók egy új gyártási technológia segítségével olyan alacsony feszültséggel működő, lágy aktuátorokat tudtak előállítani, melyekkel már egy rovarszerű drónt is a levegőbe lehet emelni.