A villanyautózás pionír idői lassan lejárnak, az utcai töltők, nagyáruházak vagy benzinkutak töltői sorra fizetőssé válnak. Már ott tartunk, hogy a legtöbb nyilvános töltő használatánál olcsóbb otthon tölteni. De mennyivel?
Az E.ON töltőinél még a beetetés zajlik, ezek ingyenesek. A Lidl bolthálózatának töltőin se kell fizetni, de itt 30 perc után leáll a töltés. A legtöbb oszlop viszont már fizetős. Ezek már nem jótékonysági intézmények, jóval drágábban adják az energiát, mint az otthoni konnektor. Az állami (a Nemzeti Közművek nevű cég által üzemeltetett) Mobiliti márkanevű hálózaton a váltóáramú (AC)-töltésért 80 forintot számláznak kilowattóránként, az ELMŰ-ÉMÁSZ-nál 99 forintot. A MOL váltóáramú töltése még durvább bír lenni: itt megkezdett töltések után számláz a cég, tehát az egyszeri, 1990 forintos AC-töltési díj vonatkozik egy ötperces rátöltésre is. (Igaz, ha valaki nagyon spórolni akar, itt feltöltheti egy Tesla 100 kWh-s Long Range akkuját is, bár ha egész napra beáll foglalni a konnektort, a többi, töltésre váró villanyautós valószínűleg meglincseli.)
Az egyenáramú (DC) gyorstöltés még drágább, hiszen az üzemeltetők vissza akarják kapni a drága töltőberendezés árát és a szintén drága telepítés, töltőhely-kiépítés költségét is. A MOL-nál a villámtöltés is megkezdett töltési ciklusok szerint fizetendő, egy töltés 2990 forint, akár egy kWh-t veszünk fel, akár százat, a Shellnél 1925 forint egy ugyanilyen töltés. Az Ionity négy magyarországi nagyteljesítményű töltőoszlopán kWh-nként 120-280 forintot kell fizetni: a díj szemtelen módon attól függ, milyen pénzügyi szolgáltató alkalmazásával indítjuk a töltést. A Tesla saját Supercharger-hálózata Magyarországon nemhivatalosan még ingyenes, hivatalosan az új Teslák tulajdonosainak már itt is fizetni kellene.
Alapesetben, ha sima "nappali" áramról tölt egy háztartási konnektorról egy villanyautós, ugyanannyit fizet az energiáért, mintha mosógépet használna, porszívózna, kávét főzne vele. És hogy az mennyi is pontosan?
Ez a kérdés nem is olyan egyszerű. Ahogy az ember próbálja kinyomozni, mennyibe is kerül egy kWh mennyiségű elektromos energia, egyre erősebb az az érzése, hogy ez az érték is egy olyan irracionális szám, mint a pi vagy a gyök kettő: valamennyi, az biztos, de egészen pontosan sosem lehet meghatározni. Többféle tarifa is van, de a díjak szolgáltatónként eltérnek, ráadásul egy évi 1320 kWh küszöbérték elérése után megugranak.
Egy átlagos családnál, ahol a kedvezményes alapfelhasználást úgyis elviszik a háztartási gépek, a világítás, a szórakoztató elektronikai és számítástechnikai eszközök, egy elektromos autó töltése átlagosan körülbelül 35-40 forintra jön ki kilowattóránként. (Aki szeretne elmélyedni a csúcsok és völgyek, A1 és A2 tarifák, alapdíjak és rendszerhasználati díjak világában, itt találja az EON, itt az ELMŰ részletes tarifatábláját.)
Legolcsóbban tehát pillanatnyilag otthon, A2-es tarifára szerződve, az éjjeli időszakban, 22 és 06 óra között (nyáron 23 és 07 óra között) tölthetjük a villanyautót, 32-33 forintért kilowattóránként.
Az A2 tarifa igénylése nem egyszerű de nem is lehetetlen dolog, a vonatkozó rendelet szerint. A megrendelőnek igazolnia kell, hogy ő az ingatlanon a szerződött energiafogyasztó és hogy van elektromos autója. Igen, neki magának: tulajdonosnak vagy üzembentartónak kell lennie. Az A2-es tarifával mért csatlakozót pedig úgy kell kialakítani, hogy az csak a kocsi töltésére legyen alkalmas
Már ez is lényegesen kedvezőbb, mint a fizetős nyilvános töltők tarifája, de valószínűleg hamarosan lesz lehetőség még többet spórolni: vezérelt árammal. Ez az úgynevezett H-tarifa, mely szerint 23,5 forintba kerül egy kilowattóra, és bár a fogyasztó nem tudja, pontosan mikor kerül áram alá a vezérelt áramra kapcsolt eszköz, a szolgáltató garantáltan ad napi nyolc órán keresztül energiát ezen a csatornán. Mivel azonban vezérelt áramra a ma is hatályos rendelet szerint csak fixen bekötött eszközöket szabad kötni (klasszikus példa a villanybojler), az elektromos autó töltésére ez az olcsóbb energia egyelőre nem használható.
A ma kapható elektromos autók túlnyomó része váltóáramról legfeljebb 7,4 kW teljesítménnyel képes tölteni. (Egy fázis, 230 voltos feszültség, 32 amper áramerősség: 7,36 kVA, kb. 7,4 kW.) Egy átlagos háztartásban, amely jellemzően 32 amperes vagy még kisebb csatlakozással rendelkezik, már ez is hálózati bővítést igényel, hogy a villanyórát ne csapja le, amikor a töltő kocsi mellé még felteszünk főni egy kávét is. A bővítés költségéről a későbbiekben lesz szó.
Kakukktojás a villanyautók közt a Renault Zoe, amely három fázisról akár 22 kW töltőteljesítményt is fel tud venni. Elméletileg viszont annak sincs akadálya, hogy akár otthon is lehessen egy 22 kW-os gyorstöltő a villanyautó mellé. A Zoéhoz ehhez elég, ha van 3x32 amper bejövő áramunk és egy hivatalosan, garanciával minimum 200-250 ezer forintért kapható falicsatlakozónk, egy úgynevezett wallboxunk.
A többi elektromos kocsihoz, amely képes a DC gyorstöltésre (ilyen szinte mindegyik ma kapható modell) az ilyen nagy teljesítményű (vagy akár még nagyobb) töltéshez kell még egy egyenáramú töltőberendezés. Ennek ára sajnos sokszorosa a váltóáramú töltőének, még legolcsóbb, hordozható változatban is több ezer dolláros/eurós, forintban milliós tétel. Ezekhez az autókhoz tehát gazdaságilag kevésbé éri meg otthoni nagy teljesítményű töltésen gondolkodni - de persze ez sem kizárt, akár kényelmi okokból, esetleg igen nagy futásteljesítménnyel használt villanyautó esetén.
A törvény szerint ma Magyarországon egy háztartásban 32 amper bekötése jár ingyenesen. Ha az elektromos autó AC vagy DC gyorstöltéséhez szeretnénk mondjuk további 3x32 amper kapacitást (hogy meglegyen a 22 kW), az amperenként (hatósági áron) bruttó 4572, összesen kb. 350 ezer forint.
Az előírt fogadóoldali szerelvényezés költségével együtt tehát ez a projekt még a Zoe váltóáramú tölthetőségével is biztosan több, mint félmilliós beruházás. Ez kell ahhoz, hogy ne minimum 80, hanem akár 33 forintért tölthessünk 22 kilowattos teljesítménnyel energiát a villanyautónkba.