Elkelt az utolsó idei Nobel-díj, a közgazdaságtudományi

2020 / 10 / 12 / Justin Viktor
Elkelt az utolsó idei Nobel-díj, a közgazdaságtudományi
A közgazdaságtudományi díjat 1968-ban alapította a Sveriges Riksbank (svéd központi bank), a Nobel-díj alapítójának emlékére. A díj azon az adományon alapul, amelyet a Nobel Alapítvány kapott ugyanebben az évben a Sveriges Riksbanktól a bank fennállásának 300. évfordulója alkalmából.

Okosabb aukciók

A 2020. évi díjazottak, Paul Milgrom és Robert Wilson lettek, akik tanulmányozták az aukciók működését. Felismeréseik alapján új aukciós formátumokat terveztek olyan termékek és szolgáltatások számára, melyeket nehéz hagyományos módon eladni, ilyenek lehetnek például a rádiófrekvenciák. Felfedezéseikből az eladók, a vevők és az adófizetők egyaránt profitálhattak.

Az emberek mindig a legtöbbet kínálónak adják el termékeiket, vagy azoktól vásárolnak, akik a legolcsóbb ajánlatot teszik qa számukra. Naponta számtalan aukció zajlik, és csillagászati értékek mozdulnak meg, nem csupán háztartási tárgyak, művészet és régiségek, értékpapírok, vagy pénz, de ásványi anyagok és energia formájában is. A közbeszerzések ugyanis aukcióként is lebonyolíthatóak.

A tökéletes aukció keresése

Az aukciós elmélet segítségével a kutatók megpróbálják megérteni az ajánlattétel és a végső árak különböző szabályainak eredményeit, gyakorlatilag az aukció formátumát. Az elemzés azért is nehéz, mert az ajánlattevők saját stratégiájuk mentén alakítják viselkedésüket, a rendelkezésre álló információk alapján. Figyelembe veszik mindazt, amit magukról tudnak, és azt, amit a többi más ajánlattevőről feltételeznek.

Robert Wilson a “közös értéket” képviselő tárgyak aukcióinak elméletét dolgozta ki (ez az érték előzetesen bizonytalan, de végül mindenki számára azonos). Ilyen például a rádiófrekvenciák jövőbeni értéke, vagy az ásványi anyagok mennyisége egy adott területen. Wilson megmutatta, hogy a racionális ajánlattevők miért tesznek ajánlatot a közös érték legjobb becslése alatti összegre vagy menyiségre: aggódnak a “győztes átka” miatt, ami alatt a túl magas árat és az ebből fakadó veszteséget értik.

Paul Milgrom egy általánosabb aukcióelméletet fogalmazott meg, mely nem csak a közös értékeket, hanem az olyan “magánértékeket” is lehetővé teszi, melyek ajánlattevőként változnak. Számos jól ismert aukciós formátumban elemezte az ajánlattételi stratégiákat, bizonyítva, hogy egy formátum nagyobb várható bevételt eredményez az eladó számára, ha az ajánlattevők többet tudnak egymás becsült ajánlatairól az ajánlattétel során.

A fejlődéssel a társadalmak egyre összetettebb aukciós objektumokat vezettek be a piacaikon, például légiforgalmi leszállóhelyeket és rádiófrekvenciákat. Erre válaszként Milgrom és Wilson új formátumokat talált ki sok egymással összefüggő tárgy egyszerre történő elárverezésére, egy olyan eladó fejével gondolkodva, aki a széles társadalmi előnyöket tartja szem előtt, nem pedig a maximális pénzügyi bevételt. Az amerikai hatóságok 1994-ben használták először az egyik aukciós formátumukat, hogy rádiófrekvenciákat értékesítsenek a távközlési szolgáltatóknak. Azóta sok más ország is követte ezt a példát.

84 közgazdaságtudományi Nobel díj

A díjat 25 alkalommal kapta meg egyetlen díjazott, 19 alkalommal ketten, 7 alkalommal pedig hárman vihették haza, összesen 84  személyt díjaztak vele. A mai napig a legfiatalabb közgazdaságtudományi Nobel-díjas Esther Duflo volt, aki 46 éves korában, 2019-ben érdemelte ki az elismerést. Az eddigi legidősebb díjazott Leonid Hurwicz, 90 éves volt, amikor 2007-ben elnyerte.

Elinor Ostrom lett az első női díjazott, 2009-ben, őt követte Esther Duflo, eddig tehét összesen két nő kapta meg. Magát a Nobel-díjat 1901 és 2020 között 58 alkalommal adták át nőknek. Csak egy nőt, Marie Curie-t díjaztak kétszer, az 1903-as fizikai Nobel-díjjal és az 1911-es kémiai Nobel-díjjal. Ezek szerint, 1901 és 2020 között összesen 57 nő kapott Nobel-díjat.

A halál kizáró ok

Érdekesség, hogy a közgazdaságtudomány területén eddig nem adtak át posztumusz díjat. 1974-től a Nobel Alapítvány alapszabálya előírja ugyanis, hogy a díjat nem lehet posztumusz átadni, hacsak a halál nem a díj kihirdetése után következett be. 1974 előtt két ilyen eset történt: Dag Hammarskjöld (Nobel-békedíj 1961) és Erik Axel Karlfeldt (Irodalmi Nobel-díj 1931) esetében.

Előfordult az is, hogy testvérpár kapott Nobel-díjat, Jan Tinbergen (közgazdaságtudomány 1969-ben) és Nikolaas Tinbergen (élettan vagy orvostudomány 1973-ban), de az is előfordult, hogy egy házaspár mindkét tagját kitüntették, Gunnar Myrdal (gazdaságtudomány 1974-ben) Alva Myrdal (Nobel-békedíj 1982-ben) esetében.

A most átadott közgazdaságtudományi díj érméjét Gunvor Svensson-Lundqvist svéd művész és szobrász tervezte, és a Svéd Királyi Tudományos Akadémia North Star emblémáját láthatjuk rajta. A díj mellé egy diploma is jár, ezek minden esetben egyedi műalkotások, melyet a legfontosabb svéd és norvég művészek és kalligráfusok készítettek.

(Forrás: Nobelprize Kép: Nobelprize)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Nagyon közel jutottunk ahhoz, hogy mesterségesen állítsunk elő életet
Nagyon közel jutottunk ahhoz, hogy mesterségesen állítsunk elő életet
Mindez nem csak az RNS Világ – az élet kialakulását magyarázó egyik elmélet alátámasztása miatt fontos, de azért is, mert így esetleg a laborban új életformákat is elkezdhetünk létrehozni.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.