Elképzelhető, hogy az agyunk részben legalábbis egy kvantumszámítógép

2022 / 10 / 29 / Felkai Ádám
Elképzelhető, hogy az agyunk részben legalábbis egy kvantumszámítógép
A kutatók szerint ez lehet az oka, hogy az agyunk még mindig lekörözi egy csomó feladatban a szuperszámítógépeket is.

Egy új tanulmány meglehetősen érdekes következtetések levonására enged következtetni: az agyunknak meglepően sok közös vonása akad a kvantumszámítógépekkel – számol be róla a Science Alert. A kutatás épp ezért nemcsak az idegsejtek működéséről tárhat fel új tudnivalókat, de a kvantummechanika alapjairól is. Sőt akár arra is választ kaphatunk, hogy az agyunk miért képes akár a jelenlegi szuperszámítógépeket is lekörözni bizonyos feladatok kapcsán, például a döntéshozatalban vagy az új információk elsajátításában.

A kutatás épp ezért az agyat úgy közelítette meg, akár egy kvantumszámítógépet, és a kvantum-összefonódást vizsgálta. Ez utóbbi lényege, hogy két különálló részecske állapota egymással összekapcsolódik – vagyis az egyik függ a másiktól, amely mechanizmuson a köztük lévő távolság sem változtat. Ennek a könnyebb megérthetőségéről épp az idei fizikai Nobel-díj kapcsán a lenti cikkünkben részletesen is írtunk:

Ebből a hasonlatból könnyen megérthetjük, mire járt az idei fizikai Nobel, és hogy az univerzum a köznapi értelemben miért nem valóságos Idén lényegében azért járt a fizikai Nobel, hogy bebizonyították, hogy a mindenség nem valóságos a szó köznapi értelmében – de mit jelent mindez? Segítségünkre siet egy ikerpár és egy háromperces videó, amiből megérthetjük mindezt.

Mint azt a kutatók elmondják, kísérleteikben azt a módszert követték, amit eredetileg a kvantumgravitáció létezésének a bizonyítására dolgoztak ki. Ez azt jelenti, hogy olyan ismert kvantumrendszereket vesznek alapul, amely egy ismeretlen rendszerrel lép kölcsönhatásba. Ha a kísérletek során az ismert rendszerek összefonódnak, akkor ez azt feltételezi, hogy az ismeretlen rendszer is kvantumrendszer. Még egyszerűbben: az ismert (kvantum)rendszerek közötti összefonódás vagy kapcsolat csak akkor jöhet létre, ha a köztük lévő közvetítő rendszer – az ismeretlen rendszer – is kvantum szinten működik. Bár az ismeretlen rendszert nem lehet közvetlenül tanulmányozni, hatásai tehát ezen a módon megfigyelhetők.

A kutatás során az agy-gerincvelői folyadék protonjainak a „sajátperdületét” vizsgálták MRI-vel – ez volt tehát az ismert rendszer. Az említett sajátperdület vagy spin határozza meg a részecske (ebben az esetben a proton) mágneses és elektromos tulajdonságait – és ez egy kvantummechanikai tulajdonság. Ezzel az módszerrel sikerült olyan elektromos potenciálokat kimutatni EEG-jelként, amilyet a szívverés is ki szokott váltani. Az ilyen jelek egyébként nem jelennek meg az MRI felvételen, és a kutatók következtetése az, hogy most azért sikerült ezeket mégis kimutatni, mivel összefonódás alakult ki az agyban található protonokkal.

A kutatók logikája ezzel az eredménnyel kapcsolatban a következőképpen fest: ha az összefonódás az egyetlen lehetséges magyarázat, akkor ez azt jelenti, hogy az agyi folyamatoknak kölcsönhatásba kellett lépniük a protonok spinjeivel – így közvetítve a nukleáris spinek közötti összefonódást. Vagyis ha ez az összefonódás kialakult, az azt jelenti, hogy a közvetlenül nem vizsgálható, ismeretlen, de közbeékelt rendszer, vagyis az agyi folyamatok is kvantumrendszerek. Egyébként ez az összefonódás (már ha tényleg ezt jelenti az MRI-vel mért eredmény) olyan agyi funkcióknál jelent meg, mint a rövid-távú memória, valamint lényegében az öntudat.

(Kép: Pixabay/Placidplace)


Gamernek keresel karácsonyi ajándékot? Mondjuk a tuti tippeket!
Ha nem szoktál játszani, akkor gamer barátodnak vagy családtagodnak karácsonyi ajándékot választani extra kihívást jelent, ezért az Acer segítségével mondunk öt tippet, amivel sikert arathatsz.
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Azt hitték semmire sem jó ez a szervünk – pedig talán a ráktól véd
Azt hitték semmire sem jó ez a szervünk – pedig talán a ráktól véd
Elég gyakran ki is operálták.
Rekonstruálták a “Sárkányember”, fajunk legközelebbi rokonának a hatalmas fejét
Rekonstruálták a “Sárkányember”, fajunk legközelebbi rokonának a hatalmas fejét
Masszív test, négyzet alakú szemüregek, hatalmas fogak, gigantikus fej – a Homo longi, vagy másnéven a Sárkányember fajunk legközelebbi rokona, aki teljesen adaptálódott a fagyos körülményekhez.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.