Mi az a féregjárat egyáltalán? Mint azt Sam Neil karaktere oly emlékezetesen bemutatta az 1997-es Halálhajó (Event Horizon) című filmben: lényegében egy rövidítés a téridő szövetében. A Sam Neil által alakított tudós a szemléltetéshez fogott egy papírlapot, felrajzolt rá két pontot, ami között a legrövidebb út az egyenes. Akad azonban ennél is rövidebb: ha a papírlapot összehajtjuk, és a két pont egymással fedésbe kerül. Ezen az elven működött a filmben a „gravitációs hajtómű”, ami lényegében mesterséges féregjáratot jelentett, és amivel meg lehet kerülni az univerzum sebességhatárát, tehát a fénysebesség által jelentett korlátot – vagyis azonnali utazást tesz lehetővé az univerzum két pontja közt. Ez tehát az FTL (Faster Than Light) utazás alapja.
A féregjárat azonban jelen pillanatban csak fikció, mivel soha senki sem érzékelt ilyesmit. Vagy mégis? Mivel a féregjáratokat megalapozó teória elég erős, ezért a csillagászok feltételezik, hogy igenis léteznek ezek a „kapuk” – ám vagy nincs megfelelő technológiánk arra, hogy érzékeljük őket, vagy pedig rosszul kutakodunk utánuk. A Szófiai Egyetem kutatói szerint ez utóbbi lehetőség az esélyesebb. A feltevésük szerint ugyanis azért nem akadtunk eddig féregjáratra, mivel ezek szinte teljesen úgy festenek, mint a fekete lyukak – írja a sajtóközlemény. Mindez tehát azt is jelenti, hogy ilyen féregjáratot talán már érzékeltünk is, csak fekete lyuknak hittük őket eddig.
A kutatók az eddigi féreglyuk-elméletek alapján hoztak létre szimulációkat – a hangsúlyt ezekben a modellekben az ilyen tárgy által kibocsátott fény polaritása kapta. Emellett figyelembe vették a járat szája körüli, feltételezett korongnak a sajátosságait is. Ezután a végeredményről különböző felvételeket készítettek, és ezt hasonlították össze a fekete lyukakat ábrázoló, ismert felvételekkel. Az eredmény az lett, hogy a kettő nagyon látványosan hasonlít egymásra. Ennek ellenére lehetséges két objektum megkülönböztetése: a fekete lyuk és féregjárat ugyanis különböznek egymástól a polarizációs mintájuk, az intenzitásuk, valamint a körsugaraik tekintetében.
(Kép: Flickr/li.pan39)