A nukleáris fúzió az a folyamat, amely segítségével a Nap termeli az energiát, és ezt most egy rakéta-hajtóműhöz használná fel az Egyesült Királyság egyik vállalata, a Pulsar Fusion. A munkálatok már elkezdődtek, az igazi kihívást a plazmaállapot fenntartása jelenti (akárcsak a fúziós erőművek esetén), amihez a cég a mesterséges intelligenciát hívja majd segítségül.
Képzeljük el, hogy fele annyi idő alatt juthatnánk el a Marsra, mint most! Sőt képzeljük el, hogy a Szaturnuszt vagy a holdjait mindössze két év alatt elérhetnénk a jelenlegi nyolc helyett! Mint arról a Science Alert beszámol, mindez talán már kicsit több is, mint puszta fantázia, hiszen a leghatalmasabb ilyen rakéta-hajtómű építése megkezdődött. Persze a technológia kifejlesztése tele van kihívásokkal, elvégre a szerkezetnek ultra magas hőmérsékletet és nyomást kell elviselnie.
A hajtóművön egy egyesült királyságbeli vállalat, a Bletchley-ben működő Pulsar Fusion dolgozik – a fúziós kamra pedig nyolc méter hosszú, és a tervek szerint még ebben az évtizedben, 2027-ben be is fogják gyújtani. A szóban forgó hajtómű, az úgynevezett Direct Fusion Drive (DFD) esetében a töltött részecskék közvetlenül hoznak létre tolóerőt, nem pedig elektromossággá alakítják ezt át, amellyel egy motort működtetnek. Ez hatékonyabb, mint a többi opció, és mivel atomi izotópokkal működik, nincs szükség hatalmas üzemanyag-felhasználásra sem.
A magfúziós hajtómű, mint a fúziós technológiák általában, az elektromágneses térbe zárt ultraforró plazmán alapul, és a nagy feladat annak kitalálása, hogy miként lehet ezt a plazmaállapotot stabil és biztonságos módon fenntartnai. Miként James Lambert, a Pulsar Fusion pénzügyi igazgatója fogalmazott:
"A nehézséget az jelenti, hogy megtanuljuk, hogyan kell a szuperforró plazmát elektromágneses térben tartani és stabilizálni. A plazma időjárási rendszerként viselkedik, mivel hihetetlenül nehéz megjósolni a viselkedését a hagyományos technikákkal."
Itt jön azonban képbe a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás. Mint arról korábban mi is írtunk, a mesterséges intelligenciát ilyen célból már a fúziós reaktorok kifejlesztésével kapcsolatos kutatásokban is bevetették:
A mostani esetben a Pulsar Fusion az egyesült államokbeli Princeton Satellite Systems vállalat szuperszámítógép-algoritmusait használja a plazma várható viselkedésének és pontosabb vezérlésének jobb előrejelzésére. Ha minden a tervek szerint halad, a kamrában a plazma hőmérséklete elérheti a több százmillió fokos hőmérséklet – amivel a Napnál is forróbb lesz – a nyert energia pedig a számítások szerint akár 804 672 kilométer per órás sebességre is hajthatja a rakétát. Mint a Pulsar Fusion vezérigazgatója, Richard Dinan fogalmazott:
“Fel kell tennünk a kérdést, hogy, képes-e az emberiség a fúzió megvalósítására? Ha nem, akkor ez az egész lényegtelen. Ha viszont képesek vagyunk rá, akkor a fúziós meghajtás teljesen szükségszerű. Ez elkerülhetetlen az emberiség űrbeli evolúciója szempontjából.”
(Kép: Pulsar Fusion)