Az Európai Űrügynökség Mars Express szondája a holnapi napon éri el küldetésének huszadik évfordulóját: az űreszközt 2003. június 2-án indították útnak a kazahsztáni Bajkonurból egy Szojuz rakéta segítségével, hogy Mars körüli pályán keringve megfigyeléseket végezzen a bolygóval kapcsolatban. Az Express név az űrprogram és a szonda előkészítésének gyorsaságát jelképezi, a misszió ugyanis az ambiciózus, de sikertelen szovjet Mars 96 küldetés utódjának szerepet játszotta és sok elemet vett át a Mars 96 és a Rosetta missziókra gyártott berendezésekből, emiatt extra tempóval tudták felépíteni a szondát és megszervezni a programot.

Az expressz emellett a Mars Express utazási idejére is utal, mivel az űreszköz indítását akkorra időzítették, mikor a Mars és a Föld 60 000 éve nem tapasztalt közelségbe került egymáshoz. A szonda 2003. december 25-én már pályára is állt a Mars körül, azonban a néhány nappal azelőtt kiengedett leszállóegysége, a Beagle 2 időközben elveszett: a landolás megkezdése után nem tudták felvenni vele a kapcsolatot az irányítóközpont munkatársai (az űreszközt 2015-ben fotózta le a Mars felszínén a Mars Reconnaissance Orbiter). Pedig a Beagle-re fontos feladat várt: ez az űreszköz segíthetett volna abban, hogy a Mars 96 misszió tervezett két leszállóegységét és két másik, a felszínen szolgálatot teljesítő berendezését helyettesítse az adatgyűjtés során és legalább egy részét elvégezze annak a hatalmas munkának, ami a szovjet-európai-amerikai küldetés célul tűzött ki.

A Mars 96 már a start után meghiúsult,

mikor a negyedik fokozat leválása után az űreszköz nem állt megfelelő irányba és nem sokkal később Chile vagy Bolívia partjainál az óceánba csapódott, fedélzetén a keringő-, és leszállóegységekkel és számtalan tudományos berendezéssel.

A Mars Express az Európai Űrügynökség első marsmissziója és célja eredetileg a bolygó teljes felszínének lefényképezése, a felszínnek, a felszín alatti rétegeknek és az atmoszféra összetételének feltérképezése és a napszél Mars légkörére gyakorolt hatásának megfigyelése volt a fedélzetén található hét plusz egy tudományos műszerrel. A misszió indulása óta jócskán túlnőtt saját magán és ezidáig nyolc alkalommal hosszabbították meg az időtartamát, vagyis a kétezres évek elején eltervezett 2005-ös befejezés helyett még mindig zajlik a küldetés, ami ma érkezik el huszadik évfordulójához.

Az évforduló alkalmából az Európai Űrügynökség egyedülálló programot indít: a mai napon megtartják az első élő közvetítést a Marsról.

Az adás egy órás időtartama alatt a Mars Express által készített képeket fogják, amennyire lehetséges, valós időben közvetíteni, bár a valós idő ebben az esetben nem néhány másodperces, hanem több mint negyed órás késleltetést foglal magában. Az ESA leírása szerint a felvételeknek körülbelül 18 percbe telik majd, hogy megjelenjenek a képernyőkön a Mars jelenlegi távolságát figyelembe véve - a fény 17 perc alatt érkezik meg a Földre, majd még egy perc szükséges ahhoz, hogy keresztüljusson a földi infrastruktúrán. Egy korábbi képen jól látható, hogyan jelzi ki a Mars Express irányítóközpontjának kijelzője a fény útjának idejét: a bolygók közti 116 917 680 km-es távolság esetén 6 perc 30 másodperc volt egy-egy üzenet érkezési ideje. Jelenleg a Mars a Skylive adatai szerint körülbelül 300 millió kilométerre van a Földtől.

"Sosem próbálkoztunk még korábban ilyesmivel, ezért a jelek pontos utazási ideje a terepen egyelőre bizonytalan"

- írja az ESA.

A közvetített felvételeket a szonda VMC kamerája (Visual Monitoring Camera) készíti el, aminek eredeti funkciója a Beagle 2 leszállóegység ellenőrzése volt, miközben az elhagyta a Mars Expresst. Feladata teljesítése után kikapcsolták, majd a misszió meghosszabbítása után, 2007-ben újra használtba vették, így vált az eredetileg rövid működésre tervezett kamera végül a MEX nyolcadik tudományos berendezésévé. A műszer azóta elnyerte a Mars Webcam becenevet is, mivel az általa készített képek felbontás és színmélység tekintetében hasonlóak az átlagos otthoni webkamerák felvételeihez. A VMC munkájának kezdete óta már több mint 35 000 képet küldött a Marsról.

A távoli bolygóról készült képek rendszerint nem érkeznek meg gyorsan a Földre, mivel a tárolt adatokat nem egyenként, hanem nagyobb tételekben küldi át a szonda, mikor az antennák a megfelelő irányba (a Föld felé) fordulnak. A tudományos elemzések szempontjából a pár órás vagy napos késés nem számít sokat, ugyanis az adatok analizálása általában éveket vesz igénybe. A mostani élő közvetítés éppen ezért különleges alkalmat jelent és általuk

"olyan közel kerülhetünk a marsi mosthoz, amennyire csak lehetséges"

- mondta el James Godfrey, az ESA darmstadti irányítóközpontjának munkatársa.

A közvetítést az Európai Űrügynökség YouTube csatornáján lehet követni ma, június 2-án este hat órától.

(Fotó: Pitris/Getty Images, ESA/ATG medialab; Mars: ESA/DLR/FU Berlin, CC BY-SA 3.0 IGO)