A British Museum kutatói a talajban egy többször kiégett foltot találtak, amelyet a geokémiai vizsgálatok szerint újra meg újra 700 °C fölé hevítettek. Ez inkább rendszeresen használt tűzrakóhelyre utal, mint véletlen bozóttűzre. A helyszínen a hő hatására megrepedezett kovakő-kézibalták kerültek elő, valamint két darabka vaspirit is (a „bolondok aranya”). A pirit ritka a környéken, viszont kovakővel összeütve szikrát ad – ezért a kutatók szerint valaki szándékosan vitte oda, tűzcsiholáshoz.

Ez azért nagy szó, mert eddig a legkorábbi, vitán felül álló bizonyíték a szándékos tűzgyújtásra nagyjából 50 ezer éves, egy franciaországi neandervölgyi lelőhelyről.

„A következmények óriásiak” – mondta Dr. Rob Davis, mert a fordulópontot ezzel nagyjából 350 ezer évvel korábbra tolják.

Mivel a Homo sapiens csak kb. 40 ezer éve jutott el Britanniába, Chris Stringer professzor szerint a tűzrakók valószínűleg korai neandervölgyiek lehettek.

Nick Ashton professzor pedig így fogalmazott: „Hihetetlen, hogy a neandervölgyiek legkorábbi csoportjai már ilyen korán ismerték a kovakő, a pirit és a tapló tulajdonságait.”

A tanulmány a Nature-ben jelent meg.

(Kép: Pixabay)