Eltérően gondolkodunk a járványról, pedig a közösség lehet a túlélésünk záloga

2021 / 01 / 31 / Perei Dóra
Eltérően gondolkodunk a járványról, pedig a közösség lehet a túlélésünk záloga
Mostanra számos egészségügyi kampány hirdeti - és bátorítja - az embereket a járványügyi szabályok követésére, valamint igyekszik felhívni a figyelmet a probléma súlyosságára. Ennek ellenére az elmúlt évtizedek kutatásai szinte kivétel nélkül azt mutatják, hogy nehéz, fenyegetésekkel teli időkben az egyének átveszik környezetük viselkedési mintáit.

Az eddigi, társadalmi normákat vizsgáló tanulmányok mindemellett arra is rávilágítottak, hogy szociális természetünknél fogva könnyebben elfogadjuk az új szabályokat, ha családtagjaink, és közeli barátaink is így tesznek. Visszatérő probléma ugyanakkor, hogy sok esetben egy szűk közösség egyetlen tagja sem változtatna szívesen korábbi viselkedésén. Ráadásul egy világjárvány idején a vezetők előszeretettel hagyják figyelmen kívül az emberi viselkedést vezérlő társadalmi elveket, emiatt számos kampány - propagandaszerűen - közösség helyett az egyéneket célozza meg. Egyes országok azonban más utat választottak, így például Szingapúr, Kína és Dél-Korea a társadalom egységesítésében látta a sikeres járványkezelési stratégiát. De ugyanez elmondható Új-Zélandról és Ausztráliáról, melynek stratégiái szintén a társadalmi kohézió köré összpontosulnak.

Természetes nyájimmunitás vagy vakcináció? Melyik jobb, kontrollálhatóbb, hatásosabb és biztonságosabb? A szakemberek mostanra több stratégiát kigondoltak a COVID-19 járvány terjedésének lassítására, illetve megállítására. Ezek között szerepelt a nyájimmunitás elérése, vagyis a járvány elengedése. Bár egyre több az oltóanyag, az ötlet még most is gyakran szóba kerül, és mindig akadnak olyanok, akik szerint a járvány hamarabb véget érhet, ha a vírus szabad utat kap az egészséges és fiatalabb korosztályban.

Ezeket a társadalmi különbségeket látva nemrégiben készült egy nemzetközi tanulmány annak felmérésére, hogy vajon mi hozza össze az embereket egy, a jelenlegihez hasonló krízisben. A tanulmány készítői száztíz ország hatezer-ötszáz lakosával töltettek ki online kérdőívet 2020. áprilisa és júniusa között. Az önkénteseknek olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, mint például mennyiben fogadták el ők, barátaik, illetve - egyéni megítélésük alapján - polgártársaik a COVID-19-el kapcsolatos iránymutatásokat az adott országban. Fontos megemlíteni, hogy a kutatókat nem a barátok vagy az idegenek tényleges viselkedése érdekelte, hanem, hogy mit gondolnak azokról a válaszadók. Ez döntő fontosságú, mivel

az emberek nagyobb valószínűséggel fogadják el az új társadalmi szabályokat, ha azokat a számukra fontos személyek is betartják.

Eredményeik ellentétesnek bizonyultak az individualista feltételezésekkel szemben: többségében ugyanis nem azok követték az irányelveket, akik indokoltnak tartották bevezetésüket, de még csak nem is azok, akik jobban ki voltak szolgáltatva a betegségnek. A legelkötelezettebb szabálykövetőnek azok bizonyultak, akiknek barátai és családtagjai is így viselkedtek. Sőt,akik kiszolgáltatottabbak voltak a COVID-19-nek, nagyobb valószínűséggel követték az irányelveket, ha kiterjedt ismertségi körrel rendelkeztek. Ezek a megállapítások korosztályonként, nemenként és országonként érvényesek voltak, függetlenül a helyi korlátozások erősségétől.

Mi a helyzet a kívülállókkal?

Az eredmények alapján azok követték fegyelmezetten a szabályokat, akiket saját bevallásuk szerint különösen szoros kötelék fűzte hazájukhoz, vagy igazi hazafinak vallották magukat. Ezen megkérdezettek számára ugyanis országuk a családhoz hasonló szerepet töltött be életükben. Mindez arra utal, hogy az ember hazájával kapcsolatos érzései a járványra adott reakcióját is meghatározzák. Amikor például a számukra hiteles nemzeti alakok megsértik a szabályokat, az olyan, mintha egy családtagjuk tenné ugyanezt, és emiatt elveszítik bizalmukat, előbb-utóbb pedig ők maguk is megszegik a szabályokat. Társadalomkutatók „Cummings-effektusnak” nevezték el a jelenséget. A világjárvány és a jelen kutatási eredmények egyértelmű üzenetet hordoznak: az emberek szociálisak, ám változatos módon szocializálódnak. Mindazon kötelékek, amelyek összekapcsolják őket családjukkal és barátaikkal, de akár elvontabb entitásokkal is, például nemzetükkel, jelentősen befolyásolják viselkedésüket.

Min kellene változtatnunk?

A kutatók szerint az előttünk álló időszakban jelentős változtatásokra lenne szükség a nyilvános közlemények, közegészségügyi üzenetek esetén, hogy az országvezetők hatékonyabban ösztönözzék az embereket a COVID-19 korlátozásainak betartására. A kormányoknak például az egyéni felelősség vagy kiszolgáltatottság helyett

a közösségi értékeket, például a közösség javára történő egységes munkát kellene hangsúlyozni.

Mivel a barátok és a család mindannyiunk számára fontos, a járvány következő gyakorlati lépései közé tartozhat a közösségi alkalmazások vagy kitűzők használata, hasonlóan a fitneszapplikációkhoz, amelyek megmutatják a felhasználóknak, hogy közeli barátaik regisztráltak-e az oltásra. A közösségi médiában pedig ahelyett, hogy ráförmednénk a szabályszegőkre, hatékonyabb lenne pozitív, bátorító kommenteket írni, mert így ők is könnyebben rábírhatók az előírások teljesítésére.

További cikkek a témában:

Igencsak furcsa teória kezdett el terjedni a koronavírus-vakcináról A koronavírus terjedése óta már nem először boronálják össze a járványt az 5G-technológiával, ám a legújabb elméletet nem orvosok cáfolták meg, hanem zenészek.

A civilizációnknak alighanem hamarosan befellegzett, már csak a dolog miértjét kellene megfogalmazni Nukleáris katasztrófa, klímaváltozás, halálos vírusok, elnéptelenedés, roboturalom. Tengernyi forgatókönyvről olvashatunk az emberiség kipusztulásával kapcsolatban, a teljesség igénye nélkül kiválasztottunk pár érdekes (utópisztikus?) előrejelzést.

Egy hiánypótló weboldal, ha már torkig vagyunk a bezártsággal Erkam Şeker legszívesebben két szenvedélyének hódol: a világ körüli autókázásnak, miközben a háttérben kedvenc rádiócsatornája dallamait hallgatja. Mivel ez most nem játszik, kitalálta, hogyan varázsolhatná az élményt nappalijába, majd ezt a netezőkkel is megosztotta.

(Fotó: Pixabay)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az amerikai férfi, aki minden emberi arcot groteszk szörnynek lát
Az amerikai férfi, aki minden emberi arcot groteszk szörnynek lát
A férfi két évvel ezelőtt kezdte el az emberi arcokat szörnypofáknak látni – mindennek hátterében egy bizarr betegség áll.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.