Egy San Franciscóban élő, német születésű programozónak 220 millió dollárja van Bitcoinban. Egy Los Angeles-i vállalkozónak szintén dollár százmilliói állnak a valutában, míg egy barbadosinak a nyolcszáz Bitcoinja több mint nyolcmilliárd forintot ér. De a német programozónak nem jut eszébe a jelszava, ahogyan a Dél-Kaliforniában élő férfinak sem sem. A karibi befektetőnek pedig egy kollégája leformatálta a laptopját - és vele együtt a vagyonát.
A The New York Times-ban Nathaniel Popper több olyan emberrel is beszélgetett, akinek dollár tíz- vagy százmilliói vannak, mégsem tudja elkölteni mesés vagyonát. Ennek az oka a kriptovaluták technológiai felépítése: a blokklánc-alapon működő rendszerekben minden egyes tranzakció, a legapróbbtól a legnagyobbig mind bekerül egy publikus főkönyvbe, melynek számtalan számítógépen tárolják egyszerre és naprakészen a másolatát. Mindenki tudja mindenki egyenlegét - csak senki sem tudja, hogy melyik tárca pontosan kié.
Ahhoz, hogy elköltsük a virtuális pénzünket, szükségünk van a tárcánkhoz tartozó úgynevezett privát kulcsunkra. Ha ezt elveszítjük, nincs hova fordulnunk. Mert míg ha elfelejtjük a bankkártyánk PIN-kódját, csak besétálunk a személyinkkel egy fiókba, és kapunk egy újat, kripto-befektetőként a rendszerek decentralizált volta miatt erre nincs lehetőségünk. Persze rábízhatjuk a privát kulcsainkat egy szolgáltatóra, de miután az egyik legismertebb ilyet, a Mt. Goxot évekkel ezelőtt feltörték, és leléptek az ott tárolt több százezer Bitcoinnal, sokan bizalmatlanok, és inkább az internetre nem rákötve, akár erre a célra készített kütyükön, akár papíron, széfben tárolják a privát kulcsaikat.
A cikkben megszólaló szakértők szerint az összes ilyen pénz ötöde heverhet parlagon - egy erre szakosodott cég napi hetven megkeresést kap olyanoktól, akik nem jutnak hozzá a vagyonukhoz. A német programozó, Stefan Thomas jó tíz éve ezért a rövid YouTube videóért cserébe kapta a hétezer Bitcoint; ma Magyarországon ha ennek a hetvenezredét fizetnék neki, már örülhetne.
Thomasnak még két lehetősége van beütni a jelszavát a privát kulcsát tároló rendszerbe - ha ezeket elvéti, az eszköz örökre hozzáférhetetlenné teszi azokat. Érdemes elolvasni a Times írását, és jól meggondolni, hogy hova és hogyan rejtjük el a virtuális vagyonunk kulcsait - nehogy örökre virtuális maradjon.
(Borítókép: David Shares/Unsplash)