Oroszország és Kína nyilvánosságra hozta a két nagyhatalom közös tervét, hogy “komolyan fontolgatják”, hogy 2035-ig atomreaktort építenek a Holdon, amelynek célja egy közösen működtetett holdbázis energiaellátása méghozzá anélkül, hogy emberi beavatkozásra lenne szükség az összeszerelésben. A kezdeményezésben az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkozmosz és a Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) vesz részt – számol be róla a Live Science.
A Holdra telepített automatizált atomreaktor koncepciója nagyon friss – először 2021-ben merült fel, amikor a két nemzet bejelentette a Nemzetközi Holdkutató Állomás (ILRS) létrehozására irányuló szándékát. Az atomreaktor ennek a holdbázisnak lenne az energetikai alapköve elsősorban a napenergia korlátai miatt a zord holdi tájékon.
Az orosz-kínai kollaborációban épülő és működtetett állomás legalábbis a jelenlegi szándéknyilatkozatok alapján örömmel fogadja majd az összes érdekelt ország és nemzetközi partner részvételét. Habár az ILRS kapcsán az említett nyitottság ugyan nagyon jól hangzik, de a geopolitikai feszültségek miatt a NASA részvétele kérdéses lehet, aminek forrása elsősorban és nem meglepő módon a feszült kapcsolatok az Egyesült Államokkal az Oroszországgal szembeni szankciók miatt, amelyek Ukrajna megszállását követték.
A kínai CNSA-val pedig a NASA-nak “történelmi súrlódásai” vannak, és akkor még az Tajvan kapcsán kialakult USA-Kína feszültségről nem is beszéltünk. Mindebből viszont látható, hogy az űrkutatás, amelyet évtizedekig a nemzetközi együttműködés határozott meg, amelynek végső megtestesülése az ISS, a jövőben könnyen átcsaphat a hidegháborús éveket idéző versengésébe. Ez a verseny pedig a technológia fölény eléréséért, a nyersanyagokért és a stratégiai pontok elfoglalásáért fog folyni. Mindennek egyik lehetséges száláról a fúziós technológia kapcsán a lenti cikkben írtunk:
A Roszkozmosz az orosz állami hírcsatornán, a TASZSZ-on keresztül közleményt adott ki, ami szerint az autonóm (tehát emberek nélkül) telepíthető atomreaktorhoz szükséges technológiák már közel járnak a megvalósuláshoz – a tervek szerint pedig a reaktor 2033-2035 környékén telepíthető is lenne.
Hasonló megoldásban egyébként az Egyesült Királyság és a NASA is gondolkozik, és aktívan kutatják a hasonló kompakt nukleáris reaktorokat a jövőbeli küldetésekhez.
A Roszkozmosz egyébként nukleáris meghajtású óriásrakéták használatát is tervezi a holdbázis építéséhez szükséges teher szállítására – de ezek még távol állnak a megvalósulástól. A CNSA pedig bejelentette, hogy a következő két évben óriási, újrahasználható rakétákat fog indítani, a 2030-ra tervezett kínai Holdra szállás tervének részeként. Ugyanakkor a NASA továbbra is tervezi, hogy ismét embert küld a Holdra még az Artemis program első, emberekkel végrehajtott küldetésének 2026-os késése ellenére is.
(A cikkhez használt kép illusztráció, azon a Rolls-Royce kompakt reaktorának a koncepciója látható, amit a NASA tervez használni, forrás: Rolls-Royce)