Erre vár már rég a csillagászat: három éven belül tanúi lehetünk két szupermasszív fekete lyuk összeolvadásának

2022 / 09 / 01 / Felkai Ádám
Erre vár már rég a csillagászat: három éven belül tanúi lehetünk két szupermasszív fekete lyuk összeolvadásának
A két lyuk együttes tömege 200 millió Napnak felel meg.

Nagyon furán viselkedik egy tőlünk körülbelül egymilliárd fényévnyire található galaxis, ami alapján feltételezhető, hogy hamarosan tanúi lehetünk a modern csillagászatot egyik leginkább érdeklő jelenségnek – két szupermasszív fekete lyuk összeolvadásának – írja a Science Alert egy, az Astronomy & Astrophysics című lapban publikálásra elfogadott tanulmány alapján. A feltételezések alapján ugyanis az SDSS J1430+2303 galaxis középpontjából származó fényingadozások gyanúsan úgy néznek ki, mint egy pár szupermasszív fekete lyuk, amelyek együttes tömege körülbelül 200 millió Napnak felel meg, és ezek a közeljövőben össze fognak egymással ütközni. A közeljövő a csillagászatban elég hatalmas időtávokat jelenthet emberi léptékkel mérve, most azonban mindössze három évről van szó – ennyi időn belül érzékelhetjük ugyanis az ütközés hozzánk is eljutó jeleit.

Az ütközés jelenleg azonban bármily valószínű is, mindössze feltételezés. Először egyébként 2015-ben detektáltak egymással összeütköző fekete lyukakat, azóta viszont a gravitációs hullámok segítségével több ilyen eseményt is detektáltak. Eddig az általunk érzékelt kozmikus karambolok olyan kettős fekete lyukak közt történtek, melyek mindegyike egy-egy csillag tömegével bírt – ennek oka pedig, hogy a gravitációs hullámokat mérő két eszköz, a LIGO és a Virgo erre a mérettartományra lett kifejlesztve. Az ennél nagyobb lyukak által gerjesztett frekvencia tartomány ugyanis túl alacsony ahhoz, hogy az említett eszközeink ezt érzékeljék. Ha viszont valóban ilyen ütközésre kerülne a sor, az fényhullámként, hatalmas fénykitörésként is érzékelhető lenne a fény spektrumán. Egy ilyen kitörés elemzésével pedig elég sok minden kiderülne arról, miként játszódik le egy ilyen folyamat.

Kérdés, hogy miként keletkeznek egyáltalán a szupermasszív fekete lyukak? Jelenleg valószínűnek látszik, hogy épp olyan kisebb, kettős fekete lyukak összeolvadásából, mint amilyenről fentebb is írtunk. Legalábbis ez lehet a kialakulásukhoz vezető egyik mechanizmus. Tudjuk azt is, hogy a galaxisok közepén szupermasszív fekete lyukak találhatóak, és időnként, ha két galaxis ütközik és összeolvad – akkor sor kerülhet a karambolra is a szupermasszív fekete lyukak közt a galaktikus centrumban. Az esemény előtt azonban ezek a lyukak széteső pályákon köröznek egymás körül – a lyukak pályáira a kutatók egy szabályos időskálán mért, a galaxisok középpontjából kibocsátott fény oszcillációiból következtetnek.

Ami pedig a J1430+2303-t illeti: az év elején a Ning Jiang, a Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem munkatársa által vezetett csillagászcsoport egy dokumentumot töltött fel az arXiv szerverre, amelyben a galaxis furcsa viselkedését írja le: három év alatt a galaktikus mag említett oszcillációi egyre kurtábbak lettek, körülbelül egy éves időszakról mindössze egy hónapra rövidültek le. Mindezt további vizsgálatok is követték, és bár ezek egyike sem hozott betonbiztos eredményt, mivel a galaxisok magjai sokszor amúgy is elég furcsán viselkednek, így semmilyen esemény sem prognosztizálható ezekkel kapcsolatban 100 százalékos biztonsággal, viszont a magyarázatok között előkelő helyet foglal el az, hogy az oszcilláció rövidülését az okozza, hogy a galaxis közepén két szupermasszív fekete lyuk közelíti meg egymást egyre jobban, és ez esetben az ütközést is detektálhatjuk tehát 3 éven belül.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: ESA)


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Újabb adag Starlink műholdat bocsátottak fel, így már közel 5 ezer darab kering a Föld körül
Újabb adag Starlink műholdat bocsátottak fel, így már közel 5 ezer darab kering a Föld körül
Újabb 22 darab Starlink műhold állt alacsony Föld körüli pályára pénteken, a Falcon 9 rakéta első fokozata pedig ezután 8 és fél perccel visszaérkezett a Földre, és sikeres landolást hajtott végre a SpaceX drónhajóján.
Már huszonhat nap alatt elérhetné a Marsot ez a napvitorlás
Már huszonhat nap alatt elérhetné a Marsot ez a napvitorlás
Persze egy ilyen eszköz csak rendkívül alacsony tömegű rakományt tud szállítani, de nem is ez a lényeg, hanem a gyorsaság. Az ilyen napvitorlásokkal nagyon gyorsan fel lehetne fedezni akár a szomszédos csillagrendszert is – sőt erre már tervek is vannak.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.