Az Európai Űrügynökség nemsokára útjára indítja új generációs hordozórakétáját, az Ariane-6-ot, ami nagy sikerű elődjének, az Ariane-5-nek feladatait veszi át. Az Ariane-5 tavaly nyáron vonult nyugdíjba, miután pályára állította utolsó rakományait, a Syracuse 4B katonai célú kommunikációs műholdat és a Heinrich Hertz műholdat, korábban pedig több mint két évtizedig szolgálta az űrügynökséget és olyan nagy volumenű missziókban is segítséget nyújtott, mint amilyen például az XMM-Newton Röntgenteleszkóp pályára állítása volt 1999-ben.

Az Ariane-6 az Ariane rakétacsalád legújabb és legfejlettebb tagja, ami szállítókapacitás tekintetében túltesz elődein és egyszerre többfajta rakományt is pályára tud majd állítani, köztük egészen kis méretű cubesatokat és jóval nagyobb műholdakat is. A rakétát két eltérő verzióban alkalmazzák a küldetés igényeitől függően: a két gyorsítórakétával felszerelt Ariane-62 teherbíró kapacitása 4500 kilogramm (geostacionárius pálya esetében), a négy gyorsítórakétával ellátott típus, az Ariane-64 kapacitása 11 500 kilogramm lesz. Az Ariane-6-ot az új fejlesztésű Vinci hajtóművel szerelik fel és mivel ezt a hajtóművet több alkalommal is be lehet indítani a szállítmányok pályára állítása közben, így egyszerre több, különböző magasságú pályákat igénylő műholdat tud útjára bocsátani. A folyékony hidrogénnel és oxigénnel működő fokozat munkája végeztével letér pályájáról és elég a Föld légkörében, az ESA ezzel igyekszik csökkenteni a bolygó körül keringő űrszemét mennyiségét.

Az Ariane-6 már készül első útjára, amire a tervek szerint 2024 nyarán kerülhet sor. A rakományai között kilenc ország intézményeinek és cégeinek 18 űreszköze kap helyet, köztük számos apró cubesat is, valamint a NASA CURIE rádió-interferometriai kísérlete, az ESA YPSat-ja, ami felvételeket készít a cubesatok kiengedéséről és az Oledcomm űrbeli LiFi eszköze is. A rakományok egy része a megfelelő magasságban elhagyja majd a rakétát, néhányuk viszont az Ariane-6-hoz csatlakoztatva marad a repülés teljes időtartama alatt.

Hogy körülbelül milyen módon zajlik az új európai hordozórakéta két gyorsítórakétás változatának első indítása, az ESA animációs filmjében nézhetjük meg.

(Fotó: ESA)

Épül Európa új hordozórakétája, amivel megőrizhetjük az űrhöz való hozzáférés függetlenségét Most először horizontálisan szerelik össze az Európai Űrügynökség rakétáját: a módszer olcsóbb és kevésbé komplikált, mint a vertikális megoldás és a magáncégek közül többen alkalmazzák, de az ESA részéről ez az első alkalom, hogy áttértek erre a technikára.