A két fokozatú Falcon 9 rakéták booster részét újrafelhasználhatóra tervezték, vagyis egy-egy misszió után újból használatba vehető a következő küldetésen, ami nagy előnyt jelent a missziók költségeinek csökkentése szempontjából. A felső fokozat karrierje ezzel ellentétben csak egyetlen küldetés erejéig tart: az egység, feladata végeztével, kontrollált módon lép be a légkörbe és ég el, hogy az esetlegesen egyben maradó és lehulló darabjai ne okozzanak károkat a becsapódáskor.

A február 19-én visszatérő Falcon 9 fokozat esetében azonban máshogy alakult a történet, a rakéta Európa felett égett el, és maradványai egy része lakott területen szóródott szét.

Az egységet több szakértő, köztük a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ tudósa, Jonathan McDowell azonosította a Falcon 9 rakéta felső fokozataként, a Lengyel Űrügynökség (POLSA) pedig megerősítette a híreket, mondván, hogy a Lengyelország légkörébe 2025. február 19-én, éjjel 04:46 és 4:48 közötti időszakban belépő objektumok valóban a FALCON 9 R/B hordozórakétafokozatból származtak, és egy térképes illusztrációt is közzétettek a fokozat pályájának bemutatására. Ahogy a képen is látszik, a rakéta darabjai Írország közelében léptek be a légkörbe, majd végigutaztak a kontinensen. A Space.com össze is gyűjtötte a látványos égi jelenséget okozó eseményt megörökítő videókat, amelyeket Németországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában vettek videóra a lakosok.

A legnagyobb meglepetés a Lengyelországban élőket érte, mivel a beszámolók szerint több hatalmas rakétadarab is az ország különböző pontjain landolt, az egyik közülük egy lakos udvarában, pontosabban az általa birtokolt raktár mögött, egy másik egy erdőben. A lengyelek ugyan számíthattak rá, hogy a Falcon 9 “eltévedt” egysége az ország felett fog megjelenni, tekintve, hogy a POLSA értesítést adott ki ezzel kapcsolatban február 13-án, de azt nem tudhatták, hogy lesznek-e épségben maradt, és a földre hulló részei, vagy a teljes fokozat megsemmisül, mielőtt a felszínre érhetne.

“A POLSA minden héten jelentést küld a pályán lévő helyzetről az érintett minisztériumoknak és szolgáltatóknak, figyelembe véve a rakétaindításokat, valamint a várható és befejezett pályáról való letérítéseket.

Az 1 tonnánál nagyobb súlyú tárgyak esetében a POLSA naponta egyszer küld üzenetet a légkörbe való belépés becsült idejéről és helyéről. Nem indokolt gyakrabban küldeni őket, mert a rövidebb megfigyelés nem teszi lehetővé az előrejelzések pontosságának növelését. Tavaly 44 ilyen objektumról küldtek bejelentést, idén pedig már ötről. Ezek az üzenetek csak tájékoztató jellegűek, mert lehetetlen megjósolni, hogy a tárgy teljesen elég-e, és az esetleges becsapódás helyét sem lehet több száz kilométernél nagyobb pontossággal megjósolni. A világon senkinek sem sikerül ez, mivel nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni a számítások során, például a légkör állapotát, a szélhelyzetet, a tárgy alakját és anyagát, a légkörbe való belépés szögét stb. Éppen ezért ezeket az üzeneteket nem azért küldjük, hogy megelőző intézkedéseket lehessen tenni. Arra szolgálnak, hogy megkönnyítsék az objektumok eredetének azonosítását, ha valaki lángcsóvát észlel az égen, vagy törmeléket talál.” - magyarázta a Lengyel Űrügynökség február 20-án az eseménnyel kapcsolatban.

A törmelék abból a Falcon 9 rakétából származott, ami a Vandenberg Légierő Központból indult útjára február elsején a SpaceX Starlink 11-4 missziójának keretében, aminek során a cég újabb 22 Starlink műholdat szállított alacsony Föld körüli pályára a műholdas rendszer bővítése érdekében. A tervek szerint a felső fokozat a pályájáról való kontrollált letérítést követően biztonságosan tért volna vissza a légkörbe, de ehelyett végigsöpört Európa felett. A leeső darabok meglehetősen nagy méretűek voltak, a Daily Mail beszámolója szerint a Lengyelországban talált egyik roncs hossza körülbelül másfél méter volt. Ez a méret nagyjából egyezik annak a rakétaegységnek a méretével, ami 2021-ben érkezett az égből egy washingtoni farmra - mint kiderült, az is egy Falcon 9 darab volt, ami a Starlink 17 misszió után landolt a nem megfelelő helyen. A problémát akkor az üzemanyag hiánya okozta, ami miatt a második fokozatot működtető, és a pályáról való letérítést végző Merlin hajtómű nem tudta kivitelezni a manővert.

A CNN hírei szerint ebben az évben már más alkalommal is okozott gondot a SpaceX rakétája: januárban a Turks- és Caicos-szigeteket érték el a Starship roncsai, amelyek sérülést ugyan nem okoztak, de beborították a partokat és a lakosok otthonainak környékét. Egyelőre nem gyakran fordul elő, hogy a rakéták lehulló darabjaitól kellene tartani, a POLSA szerint:
“Több mint 11 000 aktív műhold és több mint 15 000 azonosított, űrszemétnek nevezett nagyobb objektum kering a Föld körüli pályán. Az inaktív műholdak és a műholdakat pályára bocsátó rakéták fokozatai általában a pályáról való letérés során fejezik be életüket, belépve a Föld légkörébe, ahol az esetek túlnyomó többségében elégnek.

Nagyon ritkán a törmelék a Föld felszínére esik. Európában az elmúlt 60 évben ez körülbelül 15 alkalommal fordult elő, azaz átlagosan 4 évente egyszer. Lengyelországban a korábbi években csak egy ilyen eset történt.”

Az elkövetkező években, évtizedekben azonban a rakétaindítások száma jelentősen megnövekedhet: az elmúlt négy évben körülbelül évi 100 indítási kísérletről 253-ra emelkedett a szám globálisan, de a különböző cégek és űrügynökségek számos óceáni platformot terveznek nyitni a kilövésekhez, valamint újfajta rakéták is készülnek, és a kereskedelmi űrutazások “aranykora” is a küszöbön áll, ezek a faktorok pedig nagyban növelhetik a missziók indításának gyakoriságát.

(Fotó: AstroNorm/Pixabay)