A világ egyik vezető tudományos folyóiratában most megjelent publikáció egy átfogó európai Longevity (hosszú, egészséges élet) program azonnali elindítását sürgeti. A történelmi jelentőségű felhívás egyetlen magyar szerzője Dr. Horváth Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa.

Európa népessége soha nem látott ütemben öregszik, ami egyre nagyobb, sok esetben fenntarthatatlan terhet ró az egészségügyi, szociális és gazdasági rendszerekre. Bár az Európai Unió eurómilliárdokat fordít az egyes betegségek – például a rák, a szív- és érrendszeri vagy a neurodegeneratív problémák – kutatására, a tudósok szerint ez már nem elég. Ezen betegségek közös gyökere ugyanis maga a biológiai öregedés.

A Mechanisms of Ageing and Development című vezető nemzetközi szakfolyóiratban most megjelent, több mint 100 intézetet összefogó publikáció arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU-nak paradigmaváltásra van szüksége:

magát az öregedés folyamatát kell lassítani a betegségek egyenkénti kezelése helyett.

A nemzetközi összefogás egyedüli magyar résztvevőjeként Dr. Horváth Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa és a Magyar Longevity Alapítvány társelnöke vett részt a koncepció megalkotásában.

„Az idősödő társadalmakra Európának nem elszigetelt kezdeményezésekkel, hanem összehangolt, stratégiai programmal kell felkészülnie – emelte ki Dr. Horváth Dóra. – Az egészséges öregedés támogatása nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági, társadalmi és intézményi kérdés is. Különösen fontos ez azért, mert az ellátórendszerek sok esetben ma is elsősorban betegségfókuszúak, miközben a megelőzésnek és az egészségben eltöltött évek meghosszabbításának kellene nagyobb hangsúlyt kapnia. A cél nem egyszerűen az életévek számának növelése, hanem az egészségben, aktivitásban és önállóságban eltöltött évek meghosszabbítása.”

Mire tenne javaslatot az új európai Longevity Program?

A szerzők szerint a várható élettartam kitolása csak akkor jelent valódi társadalmi hasznot, ha ez az egészségben, aktivitásban és önállóságban eltöltött évek számának növekedésével is párosul. Ehhez a javasolt európai program az alábbi 5 kulcsterületre fókuszálna:

• Az egészséges hosszú élet kutatása és innovációja: A klinikai orvoslás, a biológia, a digitális egészségügy és a népegészségügy összekapcsolása a megelőző és terápiás megoldások kifejlesztésére.
• Közös európai adatok és standardok: Egységes szabályozás és adatmegosztás létrehozása annak érdekében, hogy a modern öregedésgátló beavatkozások biztonságosan bekerülhessenek a közegészségügyi ellátásba.
• Piaci hasznosítás és gazdasági fókusz: A kutatóhelyek, az ipari szereplők és a befektetők összekötése, hogy az innovációk ne maradjanak a laboratóriumokban, hanem valós, elérhető terápiákká váljanak.
• Szakpolitikai és társadalmi reformok: Az idősödő társadalom kihívásainak (munkaerőpiac, nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, egészségügyi kiadások) bizonyítékalapú kezelése.
• Oktatás és a tévhitek eloszlatása: Széleskörű társadalmi párbeszéd indítása az egészséges öregedésről, szakmai vezetőképzés, valamint a témát övező tévhitek tudományos alapú tisztázása.

A felhívás megfogalmazói hangsúlyozzák: az új európai keretprogram elindítása, a közös kutatási pályázatok és a tudáshálózatok kiépítése az egyetlen esély arra, hogy Európa megőrizze globális vezető szerepét az egészségiparban és az innovációban, miközben fenntartható jövőt biztosít elöregedő társadalmai számára.

(Forrás: Corvinus, fotók: Unsplash)