Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatója felszólított minden, európai űrkutatásban érdekelt felet, beleértve az új szereplőket is, hogy tegyenek határozott lépéseket az űrszemét csökkentése érdekében az űrügynökség Zero Debris Charter nevű kezdeményezéséhez való csatlakozáson keresztül. Az ESA a 2023-as Paris Air Show rendezvényen arra is felhívta a figyelmet, hogy az űrben végzett műveletek biztonságának és fenntarthatóságának érdekében minden, ezen a területen tevékenykedő vállalatnak és cégnek kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a lehető legkevesebb űrszemetet termelje.

A Föld körül keringő műholdak mindennapi életünk részévé váltak. Űrkutatáshoz, Föld-megfigyeléshez, meteorológiához, klímakutatáshoz, távközléshez, navigációhoz és emellett még sok más célra használjuk őket. Ezek mellett jelenleg számos egyéb objektum kering a Föld körül, például már nem működő műholdak, rakéták különböző alkatrészei, valamint múltbeli robbanások és ütközésekből származó anyagok darabjai. Az ESA szerint

mintegy 36 ezer teniszlabdánál nagyobb tárgyról van szó, amelyeknek csupán 13 százaléka van emberi irányítás alatt. A többi gyakorlatilag űrszemét, amely veszélyezteti az összes olyan műholdat, amelyektől gazdaságunk és társadalmunk függ.

A Zero Debris (magyarul Zéró Szemét) Charta célja, hogy összehangolja az ESA korábbi, hasonló kezdeményezéseit, és globális konszenzust alakítson ki az űrszemét, illetve az űrkutatás fenntarthatóságával kapcsolatban. Az űrügynökséghez az eseményen olyan meghatározó szereplők is csatlakoztak, mint az Airbus Defense and Space, az OHB SE és a Thales Alenia Space.

A Zero Debris Charta része az ESA több hasonló kezdeményezést magába foglaló PROTECT nevű programjának, amely az űrben elhelyezett eszközök védelmét tűzte ki célul. A Föld körüli pályán lévő műholdak ugyanis nagy veszélynek vannak kitéve, a kiszámíthatatlan naptevékenység kárt tehet az eszközökben, sőt könnyen el is pusztíthatja azokat.

Európa sebezhető az űrszemét és a naptevékenység okozta zavarokkal szemben, miközben a társadalom egyre nagyobb mértékben függ a műholdas szolgáltatásoktól. Az ESA szerint még egy mérsékelt napvihar is több mint 13 milliárd eurós kárt és szolgáltatáskiesést okozhat Európának. Példaként a 2012-es hatalmas napkitörést említik, amikor 10-15 percen belül a Napból két koronakidobódás is történt, csak a szerencsének köszönhető, hogy ezek épp elkerülték bolygónkat. Egy ilyen esemény során a napkorona egy darabja lökődik ki a bolygóközi térbe, hatalmas energia szabadul fel, az így létrejött mágneses felhő pedig óriási károkat okozhat, ha eltalálja a Földet, például jelentősen megzavarhatja a műholdak, áramhálózatok és kommunikációs eszközök működését is.

Az ESA szerint a fentiek miatt Európának olyan működő rendszereket kell kidolgoznia, amelyek lehetővé teszik a természeti és emberi tevékenység által előidézett veszélyek észlelését, azonosítását és elkerülését az űrben.

A borítókép illusztráció. Forrás: Getty Images/janiecbros