A fekete lyukak nem túl jól neveltek, ha evésre kerül a sor, ezért előfordul, hogy – képletesen szólva – nagyobbat harapnak, mint amekkorát képesek lenyelni, vagyis a gravitációs fogságukba esett, spagettizált anyag egy része alkalmanként visszajut az űrbe – ezek a kiáramlások általában (pontosabban az eddigi megfigyelések alapján kizárólagosan) közvetlen a csillag elfogyasztását (az esemény elnevezése a TDE – Tidal Disruption Event, azaz árapályerők általi szétszaggatás) követően voltak észlelhetőek. A mostani alkalom egyrészt épp azért különleges, mert az említett visszaáramlásra ezúttal négy évvel a TDE után került sor.

Az eseményről, amely az AT2018hyz elnevezést kapta, október 11-én jelent meg egy tanulmány, és eszerint a történet 2018-ban kezdődött, amikor is a csillagászok megfigyelték, hogy egy fekete lyuk szétszaggat egy csillagot egy TDE során. Ezt követően 2021-ben egy rádióteleszkóp érzékelte, hogy a lyuk elkezdte „felböfögni” a csillagot, amelynek anyaga a lyukból a fénysebesség felével távozott. Mint a tanulmány vezető szerzője írja:

„Ez teljesen meglepett minket – ilyet még soha senki nem látott”

A TDE során a fekete lyuk gravitációjából a csillagra erős árapály-erők (gravitációs) hatnak. Ahogy a csillag egyre közelebb kerül a lyukhoz, a fekete lyuk vonzása rétegről rétegre bontja szét és megnyújtja a csillagot; hosszú „madzaggá” alakítva, amely szorosan a fekete lyuk köré tekeredik, mint a spagetti a villa köré. Ez a fentebb már említett „spagettiképzés”. A csillagplazma aztán felgyorsul a fekete lyuk körül, és hatalmas energia- és anyagsugárrá pörög ki, amely jellegzetes fényes villanást hoz létre, amelyet az optikai, röntgen- és rádióhullámú teleszkópok képesek észlelni. Az AT2018hyz esetében viszont tehát két dolog is szokatlan: nemcsak három évet várt a csillag a falatozás után, hogy ismét felvillanjon, de a távozó anyag sebessége is megdöbbentő. A legtöbb TDE kiáramlás a fénysebesség 10 százalékával halad, de az AT2018hyz kilökött csillaganyaga a fénysebesség felét is eléri.

A kutatók nem tudják biztosan, mi okozta ezt a késlekedést, de úgy gondolják, hogy ez a jelenség valójában gyakoribb lehet, mint eddig gondolták. Hogy ezt a feltevést ellenőrizzék, a csillagászoknak meg kell vizsgálniuk más TDE-k forrásait, amelyekről korábban azt feltételezték, hogy nem kísérte őket visszaáramlás, hogy kiderítsék, nem került-e sor azokban az esetekben is késleltetett visszaáramlásra.

(Forrás: Csillagászat.hu, The Harvard Gazette, Live Science)

Kép: Flickr/Marek Koteluk