A Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal (National Bureau of Statistics) január 17-én kiadott közleménye szerint az elmúlt évben 9,56 millió születés, és 10,41 millió halálozás történt az országban, továbbá fél százalékkal csökkent a 16 és 59 év közötti lakosság száma is. Utoljára 1961-ben esett vissza a kínaiak száma, amikor az éhínség több tízmillió ember halálát okozta országszerte.

Ezzel Kína összlakossága 2022-ben 1,45 milliárdra csökkent, amivel könnyen lehet, hogy elvesztette a világ legnépesebb országa címet, bár a hivatalos adatok alapján még mindig az első helyen áll, rögtön mögötte pedig India található 1,41 milliárdos lakosságával, a harmadik pedig az Egyesült Államok jócskán lemaradva, 336 millió emberrel.

Szakértők szerint a csökkenés oka részben a kínai "egykepolitika", ami 35 éven át csupán egy gyermeket engedélyezett a családoknak. A kínai hatóságok keményen szankcionálták, ha valaki megszegte a szabályt: azokat a nőket, akik már rendelkeztek gyermekkel, de ismét terhesek lettek, nem ritkán terhességmegszakításra kényszerítették, nagy összegű bírsággal, vagy kilakoltatással büntették. Az állam felismerte, hogy ez nincs jó hatással a népességnövekedésre, így 2015-ben kettőre, 2021-ben pedig háromra módosította az egy családban vállalható gyermekek számát.

Az egyelőre nem tisztázott, hogy a népesség csökkenésében a koronavírusnak mekkora szerepe van, az viszont biztos, hogy a magas megélhetési és oktatási költségek, és az egekbe szökő ingatlanárak kulcsfontosságú tényezők. Az is hozzájárulhat a kevesebb születéshez, hogy a kínai lakosság egyötöde időskorú, az országban a jelenlegi várható átlagos élettartam 80 év. A társadalom elöregedése az aktív munkavállalóknak nagy terhet jelent, hisz a stagnáló bérek, növekedő költségek, és a rengeteg túlóra mellett egy gyermek felnevelése is nagy kihívás az átlagos kínai családok számára, háromé pedig szinte lehetetlen.

2035-re 400 millió fő, Kína jelenlegi lakosságának egyharmada lesz 60 év felett, ami példátlan kihívás elé állítja majd az ország infrastruktúráját, és a szociális hálót.

A világ második legnagyobb gazdaságaként nyilvánvaló, hogy Kína társadalmi és ekonómiai nehézségei az egész világra hatással lesznek. A kevesebb a munkaerő magasabb előíállítási költségeket eredményez majd, ami pedig jelentős dráguláshoz, és inflációhoz vezethet az Egyesült Államokban, és Európában is. Persze ez megfelelő állami intézkedésekkel megelőzhető és elkerülhető, erre tett ígéretet Xi Jinping kínai elnök, amikor a tavaly októberi Nemzeti Pártkongresszuson a népességet fejlesztő stratégiáról beszélt, aminek keretein belül állami szinten csökkentik majd a várandósság, gyermeknevelés, és oktatás költségeit, hogy növeljék a születések számát.

(Borítókép: Getty Images/Bob Krist)