Várhatóan több mint a kétszerese lesz a ma kezdődő, három országban zajló foci világbajnokság éghajlati lábnyoma, mint a legutóbbi, katari vb-é volt – közölte a Reuters a Greenly szén-dioxid-kibocsátási platform becslésére hivatkozva.

Nem nehéz elképzelni a negatív rekordot, miután a részt vevő csapatok és a lejátszott mérkőzések száma is rekordot dönt (48 és 104, sorrendben), továbbá a torna hossza is: 40 napon át tart majd, addig utaznak majd a sportolók, a szakmai stábok és a szurkolók helyszínről helyszínre, illetve a csapatok a szállás-edzőközpont-meccshelyszín háromszögben.

Ráadásul nem kis utakról van szó: míg legutóbb Katar nagyjából két magyar megyényi területen, 11,581 km²-en rendezett vébét, most Mexikó a legkisebb területű 1,9 millió km²-rel, a három rendező ország együtt pedig közel 22 millió km².

Meglepetés tehát legfeljebb a meccseken lehet, és bár a pontos végeredmény nem ismert még, az elemzések szerint a torna mintegy 7,8 millió tonna szén-dioxid-kibocsátással jár majd, ami 1,7 millió benzines autó éves kibocsátásának felel meg.

A legfőbb káros tényező az utazás – írja az Euronews –: a mérkőzéseket 16 városban rendezik meg a kanadai Vancouvertől az egyesült államokbeli Bostonon át Mexikóvárosig, a várható kibocsátás mintegy 87%-át a szurkolók és a csapatok helyszínek közötti utazása fogja okozni.

Miután a vébén 16 európai válogatott szerepel majd, a legnépesebb és legtehetősebb szurkolótáborok egyik kontinensről repülnek majd át a másikra. Kiváló példa Anglia, mint a legtöbbet utazó csapat a favoritok közül: összesen 2770 kilométert utaznak majd Dallas, Boston és New Jersey között csak a csoportmeccseken – és ebben még nincs benne az oda-vissza út Európából, valamint a továbbjutás esetén játszott meccsek.

De nem az utazás az egyetlen szennyező tényező.

Adatok minden mennyiségben

Változnak a rajongói szokások is, ami rendesen aláaknázza a modern sport digitális ökoszisztémáját.

Az élő közvetítések, a streaming, az adatfolyamok és a fogadási platformok energiaigénye egyaránt hatalmas.

Adatközpontok, szerverparkok, műholdak segítik az eseményt, ezen kívül a szurkolók több milliárd eszközt használnak majd az események követésére. A kumulatív hatás óriási, különösen a többképernyős nézés korában.

Ennek mindenki része, aki követi a meccseket, éljen a világ bármely pontján is. Ismét egy angliai (+ skóciai) példa: a brit energetikai közművek üzemeltetőjének becslése szerint Anglia és Skócia csoportmeccsei alatt 600-600 megawattal több villamos energiát használhatnak majd fel országosan, ami Leeds és Glasgow teljes villamosenergia-igényének felel meg.

Mit tesz a FIFA?

A FIFA elsősorban közleményekkel harcol a fenntarthatóságért, elismerve annak fontosságát, és kijelentve, együttműködik a hatások feltárásában. Emellett a tömegközlekedés használatára buzdítja a szurkolókat, valamint kezdeményezéseket indít az újrahasznosítás és az élelmiszer-pazarlás ellen.

Valójában az egyetlen érdemi kibocsátás-csökkentés, hogy ezúttal nem kellett új stadionokat építeni (mint legutóbb Katarban), más kérdés, hogy amit ezzel megspórolt a FIFA, az könnyű szerrel visszajön a hatalmas utazásoknál.

Az olimpia lehetne a jó példa

Az ENSZ 2021-es COP26 klímacsúcsán a FIFA ígéretet tett arra, hogy 2030-ra a felére csökkenti szén-dioxid-kibocsátását, és 2040-re eléri a nettó nullát az ENSZ Sport az éghajlatváltozásért programjának részeként. Ugyanakkor a FIFA nem határozott meg konkrét szén-dioxid-kibocsátási célt a világbajnokságra.

A futball globális szervezetét hasonlíthatjuk a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz, amely többé-kevésbé ténylegesen követi a csökkentési célját, azaz 2050-re a felére csökkenteni a szénlábnyomát.

(Forrás: Reuters, fotók: GettyImages)