A rendszer egy elszigetelt teszthálózatban bizonyította a képességeit, ahol Linux-, Windows- és IoT-eszközökből álló környezetben terjedt tovább.

A hagyományos férgek általában egy konkrét sérülékenységet használnak ki, ezért egy biztonsági javítás gyakran megállítja őket. Ez az MI-alapú változat azonban minden új eszköznél felméri a helyzetet, majd az adott rendszerhez igazítja a támadási módszerét.

A kutatók szerint éppen ez teszi különösen veszélyessé a technológiát. A fertőzött gépek számítási kapacitását is felhasználja saját működéséhez, így minden új áldozat egyben új erőforrást is jelent számára. Mivel nyílt forráskódú nagy nyelvi modellekre épül, nincs szüksége kereskedelmi MI-szolgáltatásokra vagy felhős infrastruktúrára. Ez azt is jelenti, hogy a központi korlátozások és biztonsági szűrők kevésbé hatékonyak vele szemben. A kísérlet során a féreg ugyan lassabban terjedt, mint a klasszikus változatok, mert minden egyes lépés előtt felderítette a következő célpontot, de a kutatók szerint a gyorsuló hardverek és az egyre fejlettebb modellek miatt ez a hátrány idővel eltűnhet.

A szakemberek hangsúlyozták, hogy nem egy kész támadóeszközt akartak létrehozni, csupán szerették volna felhívni a figyelmet egy közelgő problémára. A tanulmány publikálása előtt kormányzati és tudományos szervezetekkel is egyeztettek, és több fontos technikai részletet szándékosan kihagytak a nyilvános dokumentációból.

A cél az volt, hogy a kiberbiztonsági közösség időben felkészülhessen egy olyan fenyegetésre, amely már nem előre megírt kódsorokkal dolgozik, hanem képes alkalmazkodni, tanulni és önálló döntéseket hozni.

A kutatók szerint az önfenntartó, mesterséges intelligenciával működő kiberfenyegetések már nem a távoli jövő részei, hanem a jelen valóságává váltak. A kutatás az AI Agents Enable Adaptive Computer Worms című tanulmányban jelent meg az arXiv preprintszerveren, a tanulmány szerzői Jonas Guan, Tom Blanchard, Hanna Foerster, Hengrui Jia, Gabriel Huang és Nicolas Papernot.

Ezek is érdekelhetnek:

Öt történelmi tévhit, amit sokan a mai napig elhisznek Történelmünk tele van izgalmasabbnál izgalmasabb eseményekkel, sztorikkal, feljegyzésekkel, de ugyebár nem minden arany, ami fénylik.

Erre az öt, nyugtalanító fizikai paradoxonra máig nincs magyarázat Öt meglepő gondolatkísérlet, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a világ működését.

160 éves csillagászati rejtélyt fejtettek meg Ezzel a felfedezéssel nemcsak egy évszázados rejtély oldódott meg, hanem egy teljesen új típusú kettőscsillag-rendszert is sikerült azonosítani, amelyről eddig csak elméleteink voltak.