A 33 éves Erin Valenti Salt Lake City-ben élt, itt is működtette nagyjából 100 főt foglalkoztató vállalkozását, a webfejlesztő Tinker Venture-t. Kaliforniába pedig azért utazott, hogy részt vegyen egy vezetőknek tartott három napos szemináriumon, és akkor már találkozott pár helyi barátjával is.

Mikor az édesanyja visszahívta, Erin már a kocsijával a reptér felé tartott. Az út a San José Nemzetközi Repülőtér felé nem volt hosszú. Erin a telefonban idegesen és gyorsan beszélt. A beszélgetés egy pontján ezt mondta az édesanyjának:

„Ez csak egy játék, egy gondolatkísérlet, a Mátrixban vagyunk.”

Hozzátette azt is, hogy le fogja késni a járatát.

Ez utóbbi így is történt: Erin soha többé nem repült haza. A rendőrség öt nap múlva találta meg őt holtan a kocsijának a hátsó ülésén. Külsérelmi nyom nem látszott rajta.

Mi az a Mátrix?

Két dolog miatt vált Erin halála a tech világ egyik legnagyobb rejtélyévé. Ezek közül az egyik a halála körüli, sokáig megválaszolatlan kérdések voltak (erről bővebben később), a másik pedig az utolsó szavai közt előkerülő, a Szilícium-völgyben elég népszerű – mondjuk így – elmélet, de akár meggyőződésnek is lehetne nevezni, amit még Elon Musk is oszt: a szimuláció-elmélet.

A szimuláció-elmélet lényege, hogy bár fogalmunk sincs a dologról, vagy csak most kezdjük kapiskálni, de valójában egy szimulációban, ha úgy tetszik: univerzum méretű videójátékban élünk, éppen ahogy az az ezredfordulós filmsikerben, a Mátrixban történt.

A szimulációba persze a Mátrixtól eltérően nem gonosz gépek zártak minket, hanem ez létrejött mintegy szervesen. Vagyis ha feltesszük, hogy akár egyetlen civilizáció létezett, amely képes ilyen fokú szimulált valóság létrehozására, akkor valószínűleg létre is fogja hozni azt. A dolog viszont nem áll meg itt, mert tegyük fel, hogy a szimulált valóságban is megjelenik egy civilizáció, amely képes szimulált realitást alkotni. És ezt megteszi. Ez pedig így folytatódik végestelen végig.

Na jó, de benne vagyunk?

A rossz hír ezek után, hogy sokkal nagyobb az esélye, hogy szimulált valóságban élünk, mint hogy igaziban, elvégre szimulált valóságból jóval több akad. Ráadásul meg sem tudjuk mondani, hogy a valóságunk nem csak egy bazi nagy szoftver-e, mivel csak azokból a nyomokból dolgozhatunk, melyeket valóságunk teremtői/programozói itt hagytak nekünk.

Mint látható, ezen elmélet és vallások közt akadnak hasonlóságok, hiszen mindkettő egyfajta illúziónak tekinti a valóságot. Ugyanakkor annyi különbség akad, hogy a szimulációs-elmélethez nincs szükség hitre, csak matematikára.

Mások szerint ilyen szintű szimuláció, tehát egy végtelen univerzum megalkotása nem lehetséges, amennyiben feltételezzük, hogy a szimulációt létrehozó valóságban a miénkhez hasonló fizikai korlátok fordulnak elő. Ennek oka, hogy az Univerzumunk végtelenül bonyolult, amit csak végtelen erőforrás ráfordításával lehetne létrehozni, amennyiben persze a fent említett limitációt feltételezzük.

Pontosabban egy mód azért akad, hogy véges erőforrásokkal teremtsünk (látszólag) végtelen univerzumot: ez pedig a rövidítések közbeiktatása, ahogy például egy kép sem maga a tárgy, amiről készült, hanem pixelek halmaza.

Ilyen rövidítést pedig találhatunk egy felvetés szerint, ha elkezdjük tanulmányozni a kozmikus sugarakat. A kozmikus sugarak ugyanis a legnagyobb energiájú részecskék, melyet a kutatók valaha is megfigyeltek. Ezek pedig kicsit máshogy jelennének meg, ha a téridő apró építőkockákból épülne fel – mint amilyenek például a fenti példában a pixelek –, és nem pedig egy folyamatos, intakt rendezettség (egy kontinuum) lenne rá jellemző.

Max Tegmark szerint egy szimulált, rövidítéseket tartalmazó valóság éppen a szimulált volta miatt alapvetően matematikai jellegű lenne. 2014-es könyvében, az Our Mathematical Universe: My Quest for the Ultimate Nature of Reality-ben úgy beszél minderről, hogy fizikusként egyre inkább elképedt azon, hogy ha a mélyére ásunk a természet működésének, és elkezdjük megfigyelni az elektronokat és a kvarkokat, azt találjuk, hogy a szabályok teljes mértékben matematikaiak.

Hozzáteszi, hogy ha ő egy videojáték karakter lenne, akkor az őt körülvevő világ vizsgálatakor éppen ilyen merev matematikai szabályszerűségeket találna...

Miért halt meg Erin Valenti?

Erin Valenti holttestét tehát az eltűnéséhez képest (ezt a család október 7-én jelentette be a rendőrségnek, miután Erin nem válaszolt már a hívásokra) öt nappal később találták meg San Joséban egy elég jó környéken.

Mivel a rendőrség nem tudta megállapítani a halál okát, ezért elkezdtek szaporodni az összeesküvés-elméletek, melyek amúgy meglehetősen szegényes fantáziáról tanúskodnak (ezúttal is): akadtak, akik szerint a nővel egy kormányügynökség végzett, mások egy tech-CEO-kra vadászó, titkos terrorcsoportra gyanakodott.

Ami a reálisabb forgatókönyveket illeti: Erin férje végzett pszichológus, aki szerint a feleségének nem volt semmilyen előzetes, pszichés kondíciója, nem diagnosztizálták depresszióval vagy más hasonló lelki betegséggel. A nőnek nem volt alkoholproblémája, drogot sem fogyasztott. A holttestet amúgy megvizsgálták, és nem találták nyomát a szokásos gyógyszereknek és drogoknak.

Akik a szemináriumon találkoztak vele, azok szerint Erin kifejezetten vidám és energikus volt, azt tervezte, mi mindenhez kezd a vállalattal, amikor hazaér. A vállalat is jól ment. Más szóval Erinnek látszólag semmi oka nem volt arra, hogy véget vessen az életének.

Eltűnésének éjszakáján a nőt felváltva hívta aggódó édesanyja és Erin férje egészen addig, amíg Erin nem vette fel többé a telefont – ekkor értesítették a rendőrséget.

2020. február

A Business Insider megszerezte azt a rendőrségi jegyzőkönyvet, amellyel 2020 februárjában lényegében lezárták Erin ügyét. A jegyzőkönyv szerint Erin halála „természetes mód” történt egy akut mániás epizódot követően. Azt viszont már nem részletezik, hogy pontosan mi végzett a 33 éves nővel.

A Business Insidernek nyilatkozó orvosszakértő szerint a hirtelen halál egy orvosi fogalom, amit azokra az esetekre alkalmaznak, amikor a halál egy órán belül beáll és természetes oka van. Annyi biztos, hogy Erinnek rendetlenkedett a pajzsmirigye, amit kezeltetett is, és a szakértők szerint ez az egészségügyi probléma valóban hozzájárulhatott a halálához – igaz, ezt a vérminta vizsgálatával nem sikerült alátámasztani. (Mivel a nőt öt nappal később találták meg, így sok vizsgálatot már nem lehetett eredményesen elvégezni a testen.)

Új fejlemény volt viszont, hogy a rendőrség átvizsgálta Erin elektronikus kommunikációját a tervezett hazautazása előtti napokban. A San José-i orvosszakértő szerint pedig a nő egy mániás epizód tüneteit mutatta. Mindez az orvosi vélemény alapján egy korábban nem diagnosztizált, pszichiátriai rendellenesség kezdődő tünete volt. A mániás epizód önmagában nem betegség, hanem az elsődleges tünete a bipoláris zavarnak.

Az öngyilkosság azonban nem vezető halálok az ilyen zavarral küzdők körében, ellenben egyre több a bizonyíték arra nézvést, hogy aki ettől az állapottól szenved, az nagyobb eséllyel hal meg fiatalon valami természetes betegség következményeként. Ez utóbbi kategóriába tartozik a sztrók vagy szívroham.

(Kép: Flickr/Springboard Enterprises/Piti Wire/Jeffrey Smith/chris1ca)