Jelenleg az EU-ban és az Egyesült Királyságban az árvizek által okozott éves kár átlagosan 7,6 milliárd euró, és körülbelül 166 ezer embert érint ez a természeti csapás. Az árvíz pedig egyre jelentősebb probléma – részben épp az éghajlatváltozás miatt.

A fentiek bár baljósan hangzanak, szerencsére számos lehetőségünk is van azért arra, hogy a folyóinkat felkészítsük a globális felmelegedés miatti magasabb árvízcsúcsokra, és ezzel legalább részben mérsékeljük a klímaváltozás okozta árvízkockázat növekedését. Hogy mely megoldásokat választjuk, az az intézkedések költségeitől és a kockázatcsökkentési előnyöktől függ. A klasszikus megoldások, így a gátak emelése mellett kialakíthatók szabályozott elöntési területek is, ahol a felesleges víz ideiglenes tárolása csökkentheti az árvízcsúcsokat. Egyéb lehetőségek közé tartozik az épületek árvízállóságának növelése, illetve az emberek és értékeik áthelyezése az alacsonyabb kockázatú területekre. Európában e négy fő árvízi alkalmazkodási lehetőség költségeit és előnyeit mind felmérték – és ezt foglaljuk össze alább.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) tudósai által készített, a Nature Climate Change folyóiratban megjelent tanulmány tehát a különböző árvízkockázat-csökkentési intézkedések költségeit és hasznait hasonlította össze különféle globális felmelegedési forgatókönyvek (1,5 °C, 2 °C és 3 °C) között. Kiderült, hogy a szabályozott elöntési területek használata az árvízcsúcsok csökkentésére gazdaságilag a legelőnyösebb megoldás, hiszen 3°C-os felmelegedési forgatókönyv esetén a költség-haszon arány 4,2. Ez azt jelenti, hogy minden befektetett euró után négy eurót takaríthatunk meg az elkerülhető károk révén. Magyarán ezen stratégia segítségével Európa még a 3°C-os felmelegedés mellett is “csak” az árvízkárok jelenlegi szintjével kell, hogy számoljon.

A folyami gátakat szintén költséghatékony megoldásnak bizonyulnak a kutatók szerint – különösen a gyakori, alacsony intenzitású árvizek elleni védekezésben. A meglévő gátak megerősítése akár 70%-kal is csökkentheti az árvízkárokat 2100-ra egy 3°C-os felmelegedési forgatókönyv esetén, bár a gátakra való túlzott támaszkodásnak társadalmi-gazdasági és környezeti hátrányai is lehetnek.

Az átköltöztetés a négy lehetőség közül a legkevésbé költséghatékony. Ez a megoldás gazdaságilag csak kevés helyen válik be Európában, így a kockázatcsökkentés mértéke szinte elhanyagolható. Végül a negyedik megoldás, az épületek árvíz elleni védelme bár nem hatékony a nagyobb területek megóvására, ott azonban hasznos lehet, ahol sok érték koncentrálódik.

A kutatók viszont kiemelik, hogy nem szükséges egyetlen intézkedést választani: a megoldások kombinációja, az úgynevezett “hibrid” stratégiák valószínűleg a leghatékonyabbak az árvizek elleni védekezésben, a legkisebb költségek mellett.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az árvízkockázat figyelembevétele a területhasználat-tervezésben továbbra is hatékony módja lesz a jövőbeni árvízi hatások mérséklésének, amelyet nem lehet teljesen helyettesíteni az előbb említett négyféle alkalmazkodási stratégiával. Ennek oka pedig, hogy a folyók árvízkockázatának növekedése nemcsak a klímaváltozásnak, hanem az árvízveszélyes területek urbanizációjának is betudható.

Alkalmazkodás nélkül azonban az éves árvízkárok Európában 7,6 milliárd euróról 44 milliárd euróra növekedhetnek az évszázad végére, és évente közel félmillió ember lehet kitéve az áradásoknak. Sikeres alkalmazkodás esetén azonban a veszteségek évi 8,1 milliárd euróra apadhatnak, miközben az árvíz által érintettek száma 84%-kal mérséklődhet.

(Források: ClimateChangePost, Nature, Preventionweb, kép: Pixabay/LucyKaef)