Ez volt a világ legnagyobb bombája

2020 / 03 / 01 / Felkai Ádám
Ez volt a világ legnagyobb bombája
1949. augusztus 20-án a szovjetek az első nukleáris fegyverüket tesztelték Kazahsztánban. A terveket részben az amerikaiktól szerezték titkosszolgálati módszerekkel. Az RDSZ-1, más néven Első Villanás (vagy ahogy a Nyugat ismerte: Joe-1) lényegében annak a Fat Man bombának volt a másolata, amit Nagaszakira dobtak le. Az eszköz 22 kilotonna TNT hatóerejével ért fel. Ezután a szovjet atomprogram viharos sebességgel haladt: 80 kísérleti robbantást végeztek, ezek közül csak 1958-ban 36-ot.

Ennek az őrült versenyfutásnak az eredménye a világ legnagyobb bombája, ami nem is csak egy szimpla robbanóeszköz volt, hanem Nyikita Hruscsov álma, egy fegyver, amely a remények szerint a felsőbbrendű, szovjet technológia megtestestesülése lehetett volna. Nem egy bomba, inkább valódi, városfaló fenevad.

A hidrogénbomba hivatalos szovjet típusjelzése AN602 volt, de ismert az RDSZ–202 jelzés is. Ma főleg Cár -bombaként emlegetik.

A Cár-bombával egyetlen kísérleti robbantást végeztek, és az eszköz olyan hatalmas volt, hogy nem is fért be az egyébként atomfegyverek célba juttatására épített Tu-95 bombaterébe, hanem a gép aljához kellett csatlakoztatni.


Ez lett volna a Cár-bomba pusztításának hatósugara, ha Párizsra dobják le.

A fizikai dimenziói önmagukban tiszteletet parancsoltak: 8 méter hosszú, 2,6 méteres átmérőjű és több mint 27 tonnás pokoli fegyver volt. Külsejét tekintve az amerikaiak által Japánra ledobott Little Boy és Fat Man bombákra emlékeztetett.

Ám mindez semmi a pusztításhoz képest, amire a Cár-bomba képes lett volna. A jelenlegi közmegegyezés szerint a kísérleti céllal felrobbantott eszköz 57 megatonnás volt, ami 57 millió tonna TNT erejét jelenti. Ha ezt a számot kontextusba szeretnénk helyezni: a Cár-bomba több, mint 1500-szor volt erősebb a fent említett, Hirosimára és Nagaszakira ledobott eszközök együttes erejénél. És 10-szer volt erősebb az összes robbanószernél, amit a második világháborúban bevetettek.

A Cár-bomba által keltett szeizmikus lökéshullámok háromszor kerülték meg a Földet.

A tudósok mindent elkövettek, hogy a bombát a kísérleti robbantás helyszínére szállító Tu-95 legénysége túlélhesse a bevetést – ugyanakkor a megmenekülésükre így is legfeljebb 50 százalék esélyt adtak: a gépet fehérre festették, hogy az a sugárzás egy részét visszaverhesse, és nem is csak simán ledobták a hidrogénbombát, hanem ejtőernyővel (csak az ernyő 1 tonna volt) ejtették le, hogy elég idő legyen a robbanás bekövetkezése előtt messzire jutni.


A Cár-bomba tűzgolyója szerencsére a saját lökéshulláma miatt nem ért talajt.

A Cár-bomba 1961. október 30-án, moszkvai idő szerint 11:32-kor robbant fel a föld felszín felett 4 kilométeres magasságban. A villanás után 8 kilométer széles tűzgolyó keletkezett, amit – szerencsére – a saját lökéshulláma felfelé repített. A villanást 1000 kilométerre is látni lehetett.

A gombafelhő 64 kilométer magasra nyúlt, a kalapja közel 100 kilométer széles volt.

A robbanás katasztrofális következményekkel járt. A robbanás középpontjától 55 kilométerre lévő faluban összedőltek a házak, de az egész Szovjetunióban házak dőltek össze, leszakadtak a mennyezetek, még Finnországban is betörtek az ablakok. A rádió kommunikáció több mint 1 óráig nem működött. Ha a Cár a földön robban, akár 100 kilométernél messzebb is harmadfokú égési sérüléseket okozott volna. Mivel azonban magasan az atmoszférában robbant, így szerencsére meglepően kevés sugárzást hagyott hátra.

Iszonyatos pusztítóerő – pedig ez a Cár-bomba majdnem fele olyan erős volt, mint az eredetileg tervezett változat.


Andrej Dmitrijevics Szaharov

A szovjetek eredetileg ugyanis 100 megatonnás bombát szerettek volna, amely 3000-szer olyan erős lett volna, mint a Fat Man és a Little Boy együtt. A gond ezzel csak az volt, hogy maguk a tudósok sem tudták pontosan, hogy mi történik, ha felrobbantanak egyet akárcsak kísérleti jelleggel is a légkörben.

Nem lehetett kizárni azt sem, hogy a radioaktív felhőből nukleáris csapadék hullott volna a Szovjetunió teljes északi részére. Valamint a repülőszemélyzet túlélési esélye is leredukálódott volna.

A Cár-bomba így is olyan borzalmas tanújelét adta a pusztításnak, hogy nem sokkal a kísérleti robbantás után, a fegyver egyik kifejlesztője, Andrej Szaharov nyilvános fórumokon ágált az atomfegyverkezés beszüntetése mellett.

(Kép: Wikipedia)


Az önvezető technológia nagy áttörését nem az önvezető taxik hozzák el
Az önvezető technológia nagy áttörését nem az önvezető taxik hozzák el
Az önvezető technológia egyik jelentős szerepkörét a szállítmányozás jelentheti, az önvezető kamionok ugyanis sok problémára nyújthatnak valódi megoldást. Az autonóm módon közlekedő járművek azonban nem csak az autópályákon, hanem zsúfolt városi környezetben is megjelennek többek között az önvezető taxiknak köszönhetően. Hogyan reagálnak majd az emberek az önvezető járművek jelenlétére az utakon, milyen a társadalmi megítélése ennek a speciális technológiának? Dr. Prónay Szabolcs egyetemi docens és Halmos Gyula, a Bosch csoport mérnöke podcastban beszélt a technológiával kapcsolatos kérdésekről.
A Google máris bejelentette az új AI-modelljét, ami a Gemini 1.0-nál is sokkal fejlettebb
A Google máris bejelentette az új AI-modelljét, ami a Gemini 1.0-nál is sokkal fejlettebb
A Google alig egy hete tette elérhetővé a ChatGPT kihívójának szánt Gemini legerősebb változatát, a Gemini 1.0 Ultrát, de máris bejelentettek egy új modellt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.