Az onkológiai kutatások rávilágítanak arra, hogy a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag táplálkozás alapvető fontosságú, hiszen a magas rost- és tápanyagtartalom számos ráktípus ellen védelmet nyújthat Mégis, a legtöbb országban az emberek jóval kevesebbet fogyasztanak belőlük a javasoltnál, pedig már napi néhány plusz adag is érezhető előnnyel járhat.
Egy több évtizedes vizsgálat, amely több mint 27 ezer ember adatait elemezte, azt találta, hogy...
A keresztesvirágú zöldségek (például a káposzta, a karfiol vagy a brokkoli) rendszeres fogyasztása legalább hatféle daganat kockázatát mérsékelheti – ide tartoznak a szájüregi, a nyelőcső-, a vastagbél- és végbél-, valamint egyes nőgyógyászati daganatok is.
A gyümölcsök szintén fontos szerepet játszanak: a magas bevitel hétféle ráktípus alacsonyabb előfordulásával mutatott összefüggést. Különösen a citrusfélék, az alma és a paradicsom tűntek kedvezőnek az emésztőrendszeri daganatok szempontjából.
A teljes kiőrlésű gabonák ugyancsak sokat tehetnek az egészségünkért. Mivel a gabonaszem minden részét tartalmazzák, több rostot és tápanyagot biztosítanak, mint finomított társaik. Már napi körülbelül 30 gramm is jelentősen, akár 30 százalékkal csökkentheti a vastagbél- és végbélrák esélyét. Egy több mint kétmillió ember adatait összegző elemzés szerint a napi három adag teljes kiőrlésű termék 6 százalékkal mérsékelheti a daganatos halálozást. Ennek hátterében az állhat, hogy ezek a gabonafélék felgyorsítják a táplálék áthaladását a bélrendszerben, és hatékonyan csökkentik a szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat.
A vörös és a feldolgozott húsok túlzott fogyasztását több száz kutatás kötötte össze a vastagbélrák gyakoribb előfordulásával. Már napi 100 gramm vörös hús 17 százalékkal, míg 50 gramm feldolgozott hús 18 százalékkal növelheti a kockázatot, és más daganattípusokkal – például a hasnyálmirigy-, a prosztata-, a gyomor- és az emlőrákkal is – összefüggést találtak.
A cukor körül sok a félreértés. Nem igaz, hogy közvetlenül „táplálja” a rákot, ugyanakkor a túlzott cukorfogyasztás elhízáshoz, inzulinrezisztenciához és krónikus gyulladáshoz vezethet, amelyek közvetve növelik a veszélyt. Különösen a cukros italok és a gyümölcslevek problémásak, pontosabban veszélyesebbek, mert folyékony formában könnyű belőlük sokkal többet bevinni, mint amennyit észrevennénk. Egyes vizsgálatok szerint a folyékony cukrok nagyobb arányú bevitele magasabb daganatkockázattal és rosszabb túléléssel járt együtt – a folyékony fruktóz 14 százalékkal, a folyékony glükóz 19 százalékkal, a gyümölcslében lévő fruktóz pedig akár 39 százalékkal is növelheti a daganatok kialakulásának esélyét.
Az összkép tehát nem egyetlen tiltólistáról szól, hanem a mértéktartásról, a feldolgozott élelmiszerek minimalizálásáról és egy tudatosabb, növényi alapú étrendről.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy még a legtudatosabb táplálkozás sem jelent százszázalékos garanciát, hiszen a daganatok kialakulása sok tényezőn múlik (genetikán, környezeti hatásokon és életmódon egyaránt, stb.). Az viszont biztos, hogy az étkezés az egyik legerősebb eszköz a kezünkben, és talán a legegyszerűbb is, hiszen nap mint nap mi döntünk róla, mi kerül a tányérunkra.
(Forrás: The Washington Post, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet: