Az exobolygók olyan planéták, melyek a mi csillagrendszerünkön kívül találhatóak – jellemzően egy csillag, esetleg másféle égitest körül keringenek, de időnként rendszeren kívüli, magányos bolygók is előfordulnak. Akadnak köztük méretükben és elhelyezkedésükben a Földre emlékeztető bolygók, de igazi „pokoli világok” is, melyeken az élet elképzelhetetlen. Ez utóbbiakból válogattunk össze egy hatos listát, amelyben kifejezetten az „egzotikumokra” koncentrálunk, így egy egyszerű lávabolygó rá sem fért. A lista természetesen szubjektív, hiszen mindenki mást tart igazán pokolinak, de az biztos, hogy ezek az eddig általunk megismert világok közül a legrettenetesebbek közé tartoznak.

6./ A végtelen éj magányos bolygója

A 2013 októberében felfedezett PSO J318.5-22 annyira nem rossz hely, bár elég meleg van rajta: a felszíni hőmérséklet 886 Celsius-fok, de emiatt még nem kapna helyet ezen a listán. A helyezés oka, hogy a PSO J318.5-22 egy olyan bolygó, amely nem egy csillagrendszerben található, hanem magányosan rója útját a végtelenben. Emiatt aztán a bolygón örök éjszaka uralkodik, ám a magas hőmérséklete miatt fény dereng belőle a végtelen sötétségben. A kutatók pontosan nem tudják, miként alakulnak ki ezek a rendszer nélküli bolygók – egyes elméletek szerint az ilyen égitestek csillaggá próbáltak válni, csak ez nem jött össze nekik. Mások szerint egyszerűen kirepültek egy fiatal csillagrendszerből, miután egy másik égtesttel ütköztek. Egyszer egyébként a PSO J318.5-22 teljesen kihűl, és akkor elveszti a fényét, és elnyeli az Univerzum sötétje.

5./ A kikapcsolhatatlan porszívó szomszédjában

A CoRoT-2 b-t a COROT csillagászati műhold fedezte fel 2008-ban. A planéta egy gázóriás, amely tömegében 3,47 Jupiternek felel meg – erre a hatalmas tömegre szüksége is van, mivel olyan közel kering a csillagához (ez a Napunkhoz hasonló, G-színképtípusú csillag), hogy a számítások szerint a csillag másodpercenként 5 tonna anyagot szív el a bolygóról. Ha tehát valami csoda folytán odateleportálnánk, akkor egyszerre lennénk kitéve a csillag és a bolygó sugárzásának, miközben a gravitációs viszonyok, akár egy óriási porszívó, szívnának minket le a bolygó felszínéről.

4./ Gyémántok a forróságnak

Marilyn Monroe azt énekelte, hogy a gyémánt egy lány legjobb barátja. Ha ezt komolyan vesszük, akkor egy lány kevés jobb barátot találhatna az 55 Cancri e planétánál, ami nagyrészt ebből az értékes matériából áll. A 2004-ben felfedezett 55 Cancri e ugyanis javarészt szénből állhat, ami nagyrészt gyémánt és grafit formájában van jelen a bolygón. Ha valaki odarepülne és kibányászná, akkor alaposan bedönthetné a világ gyémántpiacát, hiszen ennek a szuper Földnek (ez mindössze a méretre utal: a Földnél nagyobb, de a Neptunusznál kisebb planéta) legalább a harmada tiszta gyémánt. Korábban azt is gondolták, hogy a felszín alól magas nyomású folyékony halmazállpotú gázok szivároghatnak elő, de ezt a teóriát azóta elvetették. A helyzet azonban így sem fényes ama bizonyos lány számára, mivel a 55 Cancri e a kelleténél forróbb szerető – olyan közel található a csillagához, hogy a felszíni hőmérséklete 2100 Celsius-fok lehet. Ez azonban a kisebbik baj, a bolygón ugyanis egyáltalán nincs víz, és az ennyire radikálisan tisztán szén alapú felépítése miatt egészen bizarr vulkanikus tevékenység, szeizmikus mozgások és hegységképződés jellemezheti.

3./ Ha meg van víz, az a baj

A Gliese 1214 b az 55 Cancri e szöges ellentéte – míg a gyémántbolygón nincs víz egyáltalán, addig a dobogó legalsó fokán álló planétán lényegében más sincs. Ráadásul a Gliese 1214 b is egy szuper Föld (bolygónk tömegének egészen pontosan a hatszorosával rendelkezik), így első pillantásra egész kellemesen el lehetne ott éldegélni egy csillagközi szuper jachton mondjuk. Sőt az erőteljesebb gravitáció miatt még konditeremre sem lenne szükségünk. De ha nem is magunkból, tehát az emberiségből indulunk ki, valamilyen élet számára mindez ideális körülményt jelenthetne. A kutatók azonban ezt másképp gondolják, aminek a Gliese 1214 b relatíve magas hőmérséklete (280 Celius-fok) és nagy sűrűsége az oka. A magas nyomás és a magas hőmérséklet kombinációjának köszönhető ugyanis, hogy a víz nem a szokásos halmazállapotaiban (folyékony, szilárd, gáz) van jelen a planétán, hanem a légkör alján gyűlik össze ionként vagy plazmaként. Ez pedig semmiféle életnek nem a barátja.

2./ Az élőhalott csillag körül

A PSR B1257+12 b egyike az első planétáknak, amit felfedeztek a Naprendszerünkön kívül. Ez egyben az egyik legfélelmetesebb is. Mint az eddigiekből látható, ezek a pokoli világok elsősorban a rendszerük központi égitestje miatt válnak ennyire rémisztővé, és ez nincs másképp ebben az esetben sem. A PSR B1257+12 b ugyanis nem egy csillag, hanem – miként a NASA fogalmaz – egy élőhalott csillag, tehát egy pulzár körül kering. A pulzár pedig folyamatos és erős sugárzással bombázza a rendszer bolygóit, amit – szintén a NASA szavaival élve – nem is bír ki senki és semmi az élőhalottakon kívül.

1./ Haldoklás most és mindörökké

A WASP-12b-t a NASA csak Frankestein szörnyeként aposztorfálja. A lista második helyezettjéhez hasonlóan ennek a világnak is megpecsételődött a sorsa az első másodperctől kezdve, mivel túl közel helyezkedik el rendszerének gigantikus csillagához. A forró Jupiter típusú bolygót (a WASP-12b kétszer akkora, mint a Jupiterünk, a hőmérséklete pedig körülbelül 2200 Celsius-fok) ezért a saját Napja szaggatja darabokra, méghozzá hihetetlenül gyorsan – csillagászati szempontból egy szemvillanásnyi 10 millió évre van szükség mindössze ahhoz a számítások szerint, hogy a központi csillag teljesen felfalja ezt a planétát. Ha pedig ez nem lenne elég, a saját csillaga olyan borzasztó gravitációs hatást fejt ki, ami egészen el is torzítja a WASP-12b-t, amely alakjában már egy tojásra hasonlít. Nem egy wellness szálló, de pikáns érdekesség azoknak, akik kedvelik a születésüktől kezdve folyamatosan pusztuló világokat.

(Fotó: NASA, forrás: Astronomical, Medium, NASA_1, NASA_2, Space.com_1, Space.com_2)