Ezen az útvonalon halad másfélmillió kilométeres útján a sötét anyag után nyomozó szonda 2023 / 07 / 14 / Bobák Zsófia

Az Európai Űrügynökség Euclid űrszondája július elsején indult útjára a SpaceX Falcon 9 rakétájával, hogy az általa gyűjtött adatok segítsenek a kutatóknak jobban megismerni az univerzum sötétebb oldalát, tehát a sötét energiát és sötét anyagot. Az űreszköz annak a helynek a közelében fog keringeni, ahol a James Webb Űrteleszkóp is található, illetve ahol korábban a WMAP és az ESA Planck műholdja is végezte megfigyeléseit. Ez a második Nap-Föld Lagrange-pont, ahol különösen jó pozíciót tudnak felvenni az űreszközök a vizsgálatokhoz, mivel itt kellően távol vannak a Föld zavaró hatásától és stabil pályán tudnak keringeni a küldetésük időtartama alatt. A keringési pálya széles távot ölel fel: a sugara a "középponthoz" legközelebbi pontnál 400 000 kilométeres, legtávolabbinál 800 000 kilométeres lesz. Az indítás precizitása miatt a teleszkópnak minimális korrigálást kellett csak végeznie a megfelelő irányba álláshoz, így kevés üzemanyag felhasználásával juthat el az L2-höz. Az Euclid űrtávcső előreláthatólag egy hónapon át utazik a célhelyszín felé, a tudományos munkát pedig legalább hat évig végzi majd az L2 körül keringve. Az ESA animációján nyomon követhetjük, hogyan zajlik az utazás a teleszkóp számára. (Fotó: ESA)
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Már huszonhat nap alatt elérhetné a Marsot ez a napvitorlás
Már huszonhat nap alatt elérhetné a Marsot ez a napvitorlás
Persze egy ilyen eszköz csak rendkívül alacsony tömegű rakományt tud szállítani, de nem is ez a lényeg, hanem a gyorsaság. Az ilyen napvitorlásokkal nagyon gyorsan fel lehetne fedezni akár a szomszédos csillagrendszert is – sőt erre már tervek is vannak.
A CERN hatalmas kísérlete szerint az antigravitáció nem létezik – legalábbis az antianyag esetében
A CERN hatalmas kísérlete szerint az antigravitáció nem létezik – legalábbis az antianyag esetében
Végérvényesen kiderült, hogy az antianyag kapcsán sem létezik az antigravitáció, hanem a gravitáció ugyanúgy hat rá, mint a rendes anyagra. Ezek szerint tehát Einsteinnek (megint) igaza volt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.