Az Európai Űrügynökség Euclid űrszondája július elsején indult útjára a SpaceX Falcon 9 rakétájával, hogy az általa gyűjtött adatok segítsenek a kutatóknak jobban megismerni az univerzum sötétebb oldalát, tehát a sötét energiát és sötét anyagot. Az űreszköz annak a helynek a közelében fog keringeni, ahol a James Webb Űrteleszkóp is található, illetve ahol korábban a WMAP és az ESA Planck műholdja is végezte megfigyeléseit. Ez a második Nap-Föld Lagrange-pont, ahol különösen jó pozíciót tudnak felvenni az űreszközök a vizsgálatokhoz, mivel itt kellően távol vannak a Föld zavaró hatásától és stabil pályán tudnak keringeni a küldetésük időtartama alatt. A keringési pálya széles távot ölel fel: a sugara a "középponthoz" legközelebbi pontnál 400 000 kilométeres, legtávolabbinál 800 000 kilométeres lesz. Az indítás precizitása miatt a teleszkópnak minimális korrigálást kellett csak végeznie a megfelelő irányba álláshoz, így kevés üzemanyag felhasználásával juthat el az L2-höz. Az Euclid űrtávcső előreláthatólag egy hónapon át utazik a célhelyszín felé, a tudományos munkát pedig legalább hat évig végzi majd az L2 körül keringve. Az ESA animációján nyomon követhetjük, hogyan zajlik az utazás a teleszkóp számára. (Fotó: ESA)