Ezért felejtjük el reggelre, hogy mit álmodtunk

2023 / 04 / 12 / Bodnár Barna
Ezért felejtjük el reggelre, hogy mit álmodtunk
"Én nem nagyon szoktam álmodni." Talán mindannyiunk ismerősei között van olyan, akitől hallhattuk már ezt a mondatot. Az ELTE kutatóinak új tanulmánya szerint azonban az ember minden éjjel álmodik, agyunk egy éjszaka alatt átlagosan közel 5 órányi álomképet hoz létre. Ha nem emlékszünk arra, ezek mik voltak, az azért van, mert elménk a felejtéssel már az ébrenlét feladataira, vagyis a jövőre készül fel.

Az álmokat gyakran az alvó elme lenyűgöző, de lényegtelen mentális jelenségeinek tekintik, amelyek funkcionális jelentősége megkérdőjelezhető, vagy legalábbis nem tisztázott. A hosszú órákig tartó álmokhoz kapcsolódó tevékenység ellenére az álmok gyakran feledésbe merülnek.

Az alvás közben bevillanó képek és nem ritkán bizarr történetek vélt vagy valós jelentése évezredek óta az emberiség egyik legnagyobb talánya, az álomkutatás a pszichológia és az idegtudományok területén mégis elhanyagolt területnek számít, sőt, még az alváskutatáson belül sem tartozik a népszerű témák közé. Ezt a hiányt pótolva az ELTE PPK Alváslaborjának kutatói, Simor Péter és Bódizs Róbert, valamint Philippe Peigneux, a Brüsszeli Szabadegyetem munkatársa most megjelent cikkükben az álmodás és az álmokra való emlékezés nehézségének, vagyis álomamnézia kérdését tanulmányozzák.

A kutatók amellett érvelnek, hogy az álmodás nem az alvás tudati mellékterméke, hanem szervesen kapcsolódik annak alapvető funkcióihoz. Az alvás homeosztatikus, vagyis szervezetünk belső egyensúlyát fenntartó funkcióit már sokszor bizonyították. Nem új dolog, hogy agyunk az alvás során "regenerálódik". Ezeket az alapvető élettani folyamatokat, például az idegrendszer és az immunrendszer stabilitását és optimális működtetését szolgáló mechanizmusokat reaktív homeosztatikus funkcióknak nevezik, és jellemzően az alvás első néhány órájában történnek, aminek nagy részét mélyalvásban töltjük.

Ezzel szemben az úgynevezett prediktív homeosztázis során a szervezet előre felkészül a várható környezeti változásra, vagyis az ébredésre. Erről a folyamatról jóval kevesebbet tudni, de az biztos, hogy az alvás második felében történik, amelyet részben REM fázisban töltünk. A Rapid Eye Movement, magyarul gyors szemmozgás alvást először az 1950-es években fedezték fel, amikor az alvó csecsemőket tanulmányozó tudósok észrevették, hogy vannak olyan időszakok, amikor a szemük gyorsan mozog egyik oldalról a másikra. Ilyenkor szemünk ​​gyorsan mozog a csukott szemhéj mögött, felgyorsul a pulzusunk, és szabálytalanná válik a légzésünk. Az alvás más szakaszaiban az agyhullámok lelassulnak, viszont a REM fázis alatt agyunk rendkívül aktív.

A tanulmány szerzőinek felvetése szerint a hajnali alvás szerepe kulcsfontosságú a jövőre való felkészülésben, az alvás utáni ébrenlétre való ráhangolódás az ekkor zajló folyamatok kitüntetett funkciója.

Itt jön képbe az álmodás is, amely átmeneti állapotként alvás és ébrenlét között ennek a "jövőszimulációs" folyamatnak a mentális megnyilvánulása. Mivel azonban az éjszakai álmok viszonylag lazán, a valóság korlátaitól kevéssé szabályozva bontakoznak ki, az ébredés során aktiválódó konkrét, jól körülhatárolható célok hatékonyan gátolják és kitörlik ezeket az álomemlékeket. A kutatók arra is rámutattak, hogy az álom felidézése megnehezítené jövőbeli céljaink elképzelését, azaz mondhatni, hogy az álmainkat azért is felejtjük el, hogy reggel minél könnyebben koncentrálhassunk a jövőre.

(Borítókép: Getty Images/Thomas Barwick)


Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Disztópia, újfajta szórakozás, a technológia térnyerése vagy egy eszköz, ami sok problémát meg tud oldani - a szexuális célokra szánt emberszerű gépeket nagyon eltérő szemszögekből lehet nézni, de egy biztos: a robotok készülnek és egyre emberibbé válnak. Legújabb sorozatunkban partnerünkkel, Magyarország legnagyobb felnőtt áruházával, a Vágyaim.hu csapatával együtt kutatjuk, merre tart az emberiség a szexualitás egyre digitálisabb ösvényein...
Az F1-mintájára tervezett, high-tech “szteroid Olimpia” a transzhumanizmus felé nyitna kaput
Az F1-mintájára tervezett, high-tech “szteroid Olimpia” a transzhumanizmus felé nyitna kaput
A Peter Thiel és egyéb kiemelkedő befektetők vezette kezdeményezés lényege egy olyan “transzhumanista megközelítésű” olimpia, amely a Forma-1 mintájára működne – azaz nem csak az atléták versenyeznének, de a mögöttük álló csapatok is, amelyek a teljesítményt növelnék technológiai módszerekkel. Nagyon konyhanyelven ez egy olyan Olimpia, ahol a teljesítményfokozók használata nem hogy nem tiltott, hanem egyenesen elvárt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.